A pénzügyminiszterhez címzett levélen túl lapunk birtokába került az a VPOP-jelentés is, amely megállapítja: a Zwack Unicum Rt. bizonyos termékeit olyan kategóriába kell sorolni, ahol a jelenleginél lényegesen magasabb lenne a fizetendő fogyasztási adó. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének állásfoglalása, amelyet az intézet a Zwack Unikum Rt. ellenőrzésére vonatkozóan végzett el, leszögezi: a bevizsgált termékek gyümölcsbortartalmú készítmények, a 22.05-ös vámtarifaszám alatt nevesített vermut készítménynek nem felelnek meg, mivel alapanyaguk nem friss szőlőből készült bor.
Megállapítható, hogy a konkrét esetekben a hozzáadott anyag (finomszesz) olyan mértékben megváltoztatja az áruk jellegét, hogy az eltér a vámtarifaszám szövegében meghatározott áru jellegétől – hangsúlyozza az Arnold Mihály akkori országos parancsnoknak címzett jelentés, amely szerint a kérdéses termékek esetében kizárólag a 22.08-as (azaz a magasabb jövedékiadó-kötelezettségű) tarifaszám alkalmazása jöhet szóba.
Külön figyelmet érdemel a jelentés dátuma: Pálla József, a vegyvizsgáló intézet parancsnoka 2003. március 18-án, néhány nappal Arnold Mihály távozása előtt írta meg a vizsgálat eredményét.
*
Noha a milliárdos köztartozást valószínűsítő levél kelte óta majdnem két év telt el, az abban leírtak mégsem merültek teljesen feledésbe: Arnold Mihály – aki miután távozott a VPOP éléről, 2004 végéig Draskovics Tibor hivatalos tanácsadójaként dolgozott tovább – tavaly szeptember 29-én újra elővette az ügyet, és egy összefoglaló levélben érdekes összefüggésekre hívta fel a pénzügyminiszter figyelmét. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumban Arnold hangsúlyozza: a VPOP márciusi jelentése a laboratóriumi vizsgálat alapján milliárdos nagyságrendű köztartozás valószínűségét rögzítette, ám ez a jelentés csak 2004 augusztusában került elő. – Ezt az ügyet 2003 áprilisában valaki leállította – írja a pénzügyminiszterhez eljuttatott levél, amely hangsúlyozza: a jelentés, mely március 28-án kelt, eredeti példányán nincs VPOP-iktatószám, vagyis nem iktatták a VPOP parancsnokánál. – Javaslom, hogy a pénzügyigazgatás vezetőjeként szíveskedjen büntetőeljárást kezdeményezni ismeretlen tettes ellen – szól a levél, amely „hivatali visszaélés törvényi tényállását” vélelmezi.
Annak ellenére, hogy Arnold a jelentésében a vegyvizsgáló intézet értékelésére, szakértői tanácskozásra és VPOP-utasításokra hivatkozik, az ügyben azóta sem történt feljelentés. Horváczy Emese, az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodájának szóvivője lapunk érdeklődésére elmondta: a rendőrség nem folytat nyomozást a Zwack Unicum Rt., illetve a cég tisztségviselői ellen, ilyen tartalmú feljelentést az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodája nem kapott. Hasonló tartalmú tájékoztatást adott a Magyar Nemzetnek Kormos Endre, a BRFK szóvivője is, aki elmondta: nem nyomoznak az ügyben, a fővárosi rendőrséghez nem érkezett büntetőfeljelentés a cég vagy annak alkalmazottjai ellen. A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya szintén közölte: nem folytatnak vizsgálatot az ügyben.
Biztonsági intézkedések. Minden eddiginél szigorúbb intézkedéseket hozott Draskovics Tibor a pénzügyminisztériumi információk kiszivárgásának megakadályozására – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, Draskovics belső utasítása szerint a tárca munkatársai semmilyen adatot nem másolhatnak lemezre vagy egyéb elektronikus adathordozóra, a minisztériumi számítógépekről leszerelték a kislemezmeghajtókat, a köztisztviselők táskáját és ruházatát pedig távozáskor ellenőrizhetik. Információink szerint a február elejétől érvényes biztonsági intézkedések nemcsak tartalmuk miatt keltettek felháborodást a dolgozók körében, hanem azért is, mert a tiltások nem vonatkoznak a pénzügyminiszter személyes tanácsadóira.
Salátatörvény a Zwack Unicumért. A Zwack Unicum Rt. gazdasági érdekeit is védte az a 2003-ban elfogadott törvény, amelyet László Csaba akkori pénzügyminiszter nyújtott be az Országgyűlésnek. A salátatörvény néven ismert szabályozás értelmében egyes cégek – amelyek korábbra visszanyúló ügyeik miatt vitában állnak a VPOP-val – visszamenőleges hatállyal mentesültek a téves vámtarifa-besorolásból eredő jövedékiadó-hátralék befizetése alól. A törvény szerint „az adóraktár engedélyes, az adómentes felhasználó terhére a kötelező érvényű vámtarifa-besorolással vagy annak megváltoztatásával összefüggő adókötelezettség, illetve jogkövetkezmény a vámtarifa-besorolás kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg”. (MN)
