Ion Iliescu, Románia korábbi államelnöke szerint a magyarok tüzelték fel a kedélyeket, és robbantották ki az etnikai konfliktust, amely 1990 márciusában a köztudatban „fekete márciusként” torkollott véres eseményekbe, tragikus kimenetelű összecsapásokba. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöki tisztségének várományosa éppen a Maros-parti városban fejtette ki véleményét a 15 évvel ezelőtt történtekről, mondván: a románok és a magyarok közötti verekedést a román lakosság által „gyanakvással” tekintett akkori március 15-i magyar rendezvények robbantották ki. Iliescu úgy véli, a magyarok a szegregáció és az oktatási különválás kérdését vetették fel az önálló tanintézetek létrehozásának szorgalmazásával, és ez a „szeparatizmus” mélységesen zavarta a románokat. Mint ismeretes, Király Károly, a Nemzeti Megmentési Front (NMF) korábbi országos alelnöke az idei megemlékezésen kijelentette: a vásárhelyi események megtűréséért, a Görgény-völgyi román parasztok behívásáért egyenlő felelősség terheli az akkoriban az NMF elnöki tisztségét betöltő Iliescut és Petre Romant.
A magyar kormány kénytelen határozottan visszautasítani a volt román államfő nyilatkozatát – reagált tegnap László Boglár kormányszóvivő, aki érthetetlennek nevezte Iliescu szavait. A romániai magyar kisebbség a 15 évvel ezelőtti események szenvedő alanya volt – tette hozzá. A kormány Markó Béla RMDSZ-elnök értékelésével azonosul; eszerint az erdélyi magyarság 1990 tavaszán Marosvásárhelyen Európa-szerte elismert jogokért lépett fel – hangsúlyozta a szóvivő.
Kétségessé vált az észak-erdélyi autópálya sorsa, mivel Calin Popescu Tariceanu kormányfő közölte: a sztráda nem prioritása a bukaresti kabinetnek. Tariceanu azzal érvelt, hogy Románia számára a 4-es páneurópai folyosó dél-erdélyi szakaszának kiépítése az elsőrendű fontosságú, ugyanis ezt hajlandó finanszírozni az EU is. Markó Béla válaszában leszögezte: az RMDSZ-nek rendkívül érzékeny pontja a sztráda megépítésének ügye, amely Erdély gazdaságának fellendítését jelentené.
Horn: Nincs szégyellnivalónk. Horn Gyula szerint Magyarországról exportálták a határon túli magyar közösségeken belüli ellentéteket, ezért az exkormányfő úgy véli: meg kell találni egy nemzeti minimumot a lényeges magyar–magyar kérdésekben. Minderről tegnapi nagyváradi látogatása során nyilatkozott a szocialista politikus, aki többek között az MSZP és az RMDSZ együttműködéséről tárgyalt a szövetség Bihar megyei képviselőivel. Egy nappal korábban Nagyszalontán a volt miniszterelnök úgy vélekedett: a jelenlegi magyar kormányoldalnak a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás után sincs restellnivalója a határon túli magyarokkal szemben. (R. Sz.)
