Katasztrofális gazdasági mutatók

Duzzadó államadósságról, csökkenő szociális juttatásokról és emelkedő munkanélküliségről számol be a KSH legfrissebb jelentése.

Kedvezőtlen gazdasági adatokról tájékoztat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összefoglaló jelentése. A statisztikai adatsor értelmében tovább mérséklődött hazánk ipari termelésének bővülése, amely mindössze egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, sőt, februárban az ipar exportértékesítése stagnálást mutatott. December végén Magyarország nettó külföldi adósságállománya 25,4 milliárd euróra rúgott, ami 4,1 milliárd euróval több, mint egy évvel ezelőtt. A nemzetgazdaság bruttó külföldi adósságállománya 9,2 milliárd euróval meghaladva az egy évvel korábbi szintet, 56,8 milliárdra nőtt. Lényeges romlást mutat a folyó fizetési mérleg is, melynek hiánya tavaly elérte a 7,1 milliárd eurót, azaz 760 millió euróval túllépi az előző évi adatot. Nem történt javulás a külkereskedelmi mérleghiányban sem.
*
Kivitelünk értéke kevésbé nőtt, mint a behozatalunké. Tovább duzzadt az államháztartás hiánya: a deficit első negyedéves mértéke meghaladta a 480 milliárd forintot, azaz a mérlegromlás ötvenmilliárd forintot tett ki. A központi költségvetés hiánya szintén rosszabb lett az előző évhez képest.
A legnagyobb mértékű romlást a KSH munkanélküliségi adatai mutatják, egy év alatt ugyanis 15,2 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta hat százalékról 6,9 százalékra nőtt, miközben a fiatalok munkanélküliségi rátája az előző év azonos időszakában mért 13 százalékról 19-re ugrott.
A múlt év egészében egy százalékkal csökkentek a reálkeresetek – állapítja meg a statisztikai hivatal, amelynek adatai azt mutatják, hogy a jövedelmi ranglétra két pólusán élők közötti különbség az előző évben megnőtt. 2004-ben a költségvetésből folyósított családi támogatások és szociális juttatások reálértéke csökkent, ezzel párhuzamosan a juttatásokat igénybe vevők köre is szűkült.
Az infláció hónapok óta csökkenő tendenciája márciusban megtört, s újra emelkedésnek indult: az átlagosan 3,5 százalékos éves pénzromlási ütem mellett a háztartási energia árai emelkedtek a legnagyobb, 6,4 százalékos mértékben.