Radikálisok sikere a baszk voksoláson

Újabb meglepetéseket hoztak az eddig sem unalmas spanyol politikai életbe a vasárnap tartott baszkföldi választások, de semmivel sem lett egyszerűbb a tartomány politikai körképe. A két győztes a helyi szocialista és a Baszkföldi Kommunista Párt (18, illetve 9 mandátum), a vesztesek közé pedig a baszk néppárt és a mérsékelt nacionalisták (15, illetve 29) tartoznak.

Győzött ugyan a mérsékelt nacionalista párt (PNV-EA), de nem érte el az abszolút többséghez szükséges 38 képviselői helyet. Erre az oly régóta beharangozott népszavazáshoz lett volna szüksége, amit ennek birtokában Baszkföld szabad társult állami státusáról hirdetett volna meg. Ráadásul még az eddig kormányzó nacionalista hárompárti koalíció sem maradhat fenn, mert az ellenzékben politizáló baszk néppártiak és a szocialisták együtt több mandátumot szereztek náluk. A volt kommunista szövetség (EB-IU – 3), a PNV-EA koalíciós társa sem tud elegendő képviselőt adni az abszolút többséghez.
Az újabb meglepetést az – ETA-val rokonszenvező – EHAK (Baszkföldi Kommunista Párt) szolgáltatta. Az EHAK a választások előtt nem sokkal került a választók látókörébe, amikor a szocialista kormány nyomására végleg eldőlt, hogy a Batasuna, az ETA politikai szárnya nem indulhat. A Batasuna viszont mindenképpen részt akart venni a megmérettetésen, ezért jött kapóra neki a kicsiny párt felajánlása. Bár a spanyol rendőrség és csendőrség elkészítette a pártra nézve terhelő jelentést, a kormány felülbírálta véleményüket, és zöld utat adott a pártnak. Az eredmény önmagáért beszél: a párt – és a Batasuna – beleszólhat a kormányalakításba és a tartományi miniszterelnök megválasztásába. A Batasuna hívei diadalittasan ünnepelték a választási sikert. A spanyol főügyész közölte, továbbra is foglalkoznak a párt ügyével.
Bonyolult helyzet alakult ki, mert az eredmények alapján négyféle szövetségkötési lehetőség adódik. Megismétlődhet a hét évvel ezelőtti ún. lizarrai paktum, amikor az 1998-ban baszk miniszterelnöknek megválasztott Ibarretxe megállapodást kötött a Batasuna elődjével az alaptörvény átalakításáról és egyéb sarkalatos kérdésekről. De az a megoldás sem zárható ki, hogy Ibarretxe kényszerűségből mégis a szocialistákat választja. 1986–1997 között a baszk nacionalisták és a szocialisták már kormányoztak együtt, egy koalícióban.
Elvben a mérsékelt nacionalisták kapnak megbízást a kormányalakításra, és ha ragaszkodnak az abszolút többséghez, mindenképpen rászorulnak a baszkföldi kommunistákra. Az EHAK vezetői viszont közölték, semmilyen kormányban és koalícióban nem vesznek részt, de „bárkivel hajlandók tárgyalni a béke érdekében”.
Ibarretxe ma beszélt Zapatero miniszterelnökkel, valamint a parlamentben mandátumhoz jutott valamennyi baszk párt vezetőjével, és tanácskozásokban állapodtak meg, hogy elemezzék a kialakult helyzetet.