Két évvel az ország tervezett EU-csatlakozása előtt kilátástalan helyzetben vannak a romániai gazdák, mivel az ágazat reformja egyelőre gyerekcipőben jár. „Ha a bukaresti kormány nem tesz sürgős lépéseket a romániai mezőgazdaság sanyarú helyzetének javítása érdekében, akkor az ország gazdálkodói az EU-csatlakozás vesztesei lesznek” – mondta el Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, aki olyanynyira kilátástalannak tartja a romániai, ezen belül pedig főleg az erdélyi magyar gazdálkodók uniós perspektíváit, hogy nemrég felszólította a román kormányt: tárgyalja újra az ország csatlakozási szerződésének mezőgazdasági fejezetét.
Noha Románia összesen 9,4 millió hektár szántóterülettel rendelkezik, a csatlakozási szerződés mezőgazdasági fejezete szerint mégis csupán hétmillió hektárra kap területalapú támogatást. Figyelembe véve, hogy az EU-ban többek között a referenciatermelés alapján biztosítják a területalapú támogatást – ami a tagországokban nem azonos nagyságú –, becslések szerint Románia csak a 30 százalékát kapja majd ezeknek a támogatásoknak, mint Magyarország. „Románia csak abban az esetben kaphat területalapú támogatást, ha végrehajtja a parcellák beazonosítását. Mármost illúzió azt hinni, hogy a román hatóságok a csatlakozásig képesek lesznek beazonosítani a 30 millió földparcellát, hiszen Magyarországnak két évre volt szüksége 400 ezer parcella beazonosításához” – magyarázta lapunknak Sebestyén.
Nem rózsásabb a helyzet az állattenyésztés terén sem. Miközben például Magyarország 300 ezer fejőstehénre kapott kétmillió tonna tejfeldolgozási kvótát, addig Románia 1,7 millió tehénállománnyal csak egymillió tonnát, amihez hozzáadódik még kétmillió tonna, amit a helyi piacon értékesíthetnek. Csakhogy az ország tejtermelése ötmillió tonna évente, és a termelők többsége nem képes az EU-szabványoknak megfelelő minőségi tejet szolgáltatni. Bukarest három év türelmi időt kapott Brüsszeltől a tejüzemek és élelmiszer-ipari egységek retechnologizálására, ám források hiányában kétséges a folyamat sikere, amit az is bizonyít, hogy országszerte szinte naponta zárnak be a hatóságok elavult technológiával működő tejfeldolgozót.
Romániában az egykori kommunista állami gazdaságokat az 1989-es rendszerváltás után számolták fel, és a földet fokozatosan kiosztották a gazdálkodók között. Ez azonban átlagosan háromhektáros egységekre tagolt földtulajdont eredményezett, miközben az EU nem szorgalmazza a létfenntartó gazdálkodás támogatását, mivel az önmagában is megakadályozza az életképes gazdaságok kialakulását. Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter nemrég arra figyelmeztette a gazdákat, hogy 2007-ig ne aprózzák tovább birtokaikat, hanem alakítsanak nagyobb birtokokat, az unióban már élet- és versenyképesnek bizonyult középgazdaságokat. A nemrég megszületett szövetkezeti törvény megoldást jelenthetne minderre, Sebestyén Csaba szerint azonban a román kormánynak ösztönző támogatást kellene nyújtania. Problémát jelent a 2007-ben csatlakozni kívánó ország számára, hogy a gazdák többsége minimális ismeretekkel sem rendelkezik az EU-ról, a támogatásokról, pályázati lehetőségekről. Éppen ezért fennáll a veszély, hogy a romániai parasztok képtelenek lesznek felhasználni az uniós forrásokat, márpedig az EU 4,7 milliárd eurót különített el a román mezőgazdaság támogatására 2007 és 2009 között. „Látszatra szépek ezek a számok, ám a gond az, hogy nem fogjuk tudni lehívni őket. Hiszen Románia a Sapard-források mindössze két százalékát igényelte az elmúlt két évben, és ha ez így folytatódik, a pályázatok tíz százalékát sem használják fel a gazdák” – állapította meg Sebestyén Csaba.
Kettős lépéshátrány. A csatlakozás előtt álló Románia mezőgazdasága számára talán a legfontosabb megismerni az uniós támogatási rendszert, hiszen a globális és a helyi közösségek érdekeit figyelembe véve utóbbiak számára az EU rendkívül előnyös viszonyok között kínál támogatási formákat. Erről is szólt a magyarországi gazdatüntetés – hangsúlyozta Jakab István Magosz-elnök azon a sepsiillyefalvi konferencián, amelyen erdélyi és magyarországi szakértők elemzik a fenntartható vidékfejlesztés és a hagyományos gazdálkodás témakörét. Benedek Huszár János polgármester elmondta, több érv szól az EU-csatlakozás mellett, mint ellene, ám az integrációnak két vesztese van: a mezőgazdaságból élők és a határon túli magyarok. Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi vidékfejlesztési szakértő szerint éppen ezért ma az a legfontosabb kérdés: van-e esélye feldolgozni az erdélyi magyar agráriumnak ezt a kettős lépéshátrányt. (R. Sz.)
