Bár az ellenzék eredetileg a Gyurcsány-érdekkör – amelybe szerintük beletartozik a kormányfő anyósa, Apró Piroska, illetve felesége, Dobrev Klára is – privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának vizsgálatára hozott volna létre bizottságot, a politikus rokonaira vonatkozó kérdésekről nem tárgyalhat majd a testület.
Az Országgyűlés ugyanis tegnap lapzárta után döntött azokról a szocialista módosító javaslatokról, amelyek eredményeképpen a testület által megválaszolandó kérdések közül kihúzták a miniszterelnök családtagjaira vonatkozó kérdéseket. (A Szijjártó Péter fideszes képviselő által kezdeményezett testület több kérdése is az Apró–Gyurcsány-érdekkörre koncentrált volna.) Két vizsgálóbizottság létrehozásáról ugyanakkor már döntött a parlament, ezekben három fideszes, négy szocialista, egy-egy MDF-es, SZDSZ-es és független képviselő dolgozhat majd, akiket név szerint csak két hét múlva neveznek meg.
Kerényi János fideszes és Font Sándor független képviselő a jövedéki törvény Medgyessy-kormány alatt történt módosítását vizsgálná, amely szerintük több tíz milliárd forint bevételcsökkenést eredményezett a költségvetésnek, és amely a Zwack Rt.-nek is kedvezett azáltal, hogy mentesítette az adóhátralék kifizetése alól. A képviselők szerint fontos lenne tisztázni például azt is, hogy Zwack Péter volt SZDSZ-es képviselő lemondása, illetve cége adótartozásának elengedése között van-e összefüggés.
A tegnapi zárószavazás előtt az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága kormánypárti többsége módosító javaslatokat nyújtott be az Orbán család meggazdagodását vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló javaslathoz. A kérdéseket úgy változtatták meg, hogy azok a volt miniszterelnök politikai befolyása felől érdeklődnek. A testület várhatóan száznyolcvan napig vizsgálódhat majd.
Európa-nap. Az Országgyűlés a késő esti órákba nyúlóan szavazott a felsőoktatási törvény módosításához benyújtott javaslatokról. A házszabálytól eltérően döntöttek a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek 2005. évi költségvetési támogatásáról is, amelyben 110 millió forint állami támogatás elosztását is meghatározták. Szintén a házszabálytól való eltéréssel döntött a parlament arról, hogy május 9-ét Európa napjává nyilvánítják, ezzel is megemlékezve egy 1950-ben kötött megállapodásra, amelyben a korábban háborúban szemben álló országok együttműködnek egy új Európa felépítésére.
