Kimozdítható-e a holtpontról az ingatlanpiac?

Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint korántsem olyan rózsás a helyzet az otthonteremtésben, mint ahogy azt a kormányhivatalok állítják. A megszorítások és a támogatási rendszer megváltoztatásának lebegtetése bizonytalanságot szül, amit a vállalkozók és a saját lakásra vágyakozók egyaránt megsínylenek. A piac pang, szakmai számítások szerint az eladatlan lakások miatt az állam 80 milliárd forintos bevételtől esett el.

Soha nem voltak még olyan jó feltételei a lakásvásárlási hitelek felvételének, mint most – jelentette ki a napokban Borsi László. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke a távirati iroda közlése szerint hozzátette: a jegybanki alapkamat csökkentésének hatására a nagy bankoknál jelenleg már négyszázalékos kamattal is lehet kölcsönt felvenni önálló otthon vásárlására. Lapunknak nyilatkozó szakértők azonban rámutattak arra: a Medgyessy-kormány első megszorításáig, 2003-ig az új lakásokra 2,5–3 százalékos kamattal és 1,5–2 százalékos kezelési költséggel, maximum ötszázalékos kamatplafonnal lehetett hitelt felvenni, ráadásul húszesztendős időszakra. A használt lakásoknál a kamat négy százalék volt, a kamatplafon húsz évre pedig hat. Az előző kormány idején bevezetett lakáshitelek 5–6 százalékos kamatszintje később 8–9 százalékra emelkedett, amire már a Medgyessy-kabinet alatt került sor. Ugyanakkor hátrányosan hat a piacra, hogy a támogatások elsorvasztása miatt csak kisméretű lakások épülnek, miközben legalább 60-70 négyzetméteres otthonokra volna szükség. A közelmúlt változásai közé tartozik, hogy míg korábban 30 millió forintig illetékmentes volt az új lakás megszerzése, ma már csak 15 millió forint e határ. Az adójóváírás évi 240 ezer forintos összege pedig a felére apadt, és már nem veheti fel mindenki, hiszen a kedvezmény igénybevétele függ az adós jövedelmétől és az ingatlan értékétől is.
Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke kiemelte: a kormányzat által elindított Fészekrakó program már most hatott a piacra, hiszen sok cég annak keretében indította el beruházásait, és a támogatásokhoz igazította árait. Szakmai szervezetek szerint azonban nincs hatása a programnak a piacra. Gneth Zoltán, a Társaság a Lakásépítésért nevű szervezet elnöke például úgy fogalmazott lapunknak, hogy a program az új lakások építését egyáltalán nem befolyásolta. A kormányzatnál a program kapcsán az idén 8-10 ezer szerződésre számítanak, és a potenciális ügyfelek számát 150 ezer főre becsülik. Ennek alapján könnyen kiszámítható, hogy a lakásra várók problémáit csupán a Fészekrakó programmal 15 év alatt lehet csak megoldani. A legutolsó adatok szerint a Fészekrakó program iránt eddig 115 ezren érdeklődtek, a bankok 5020 kérelmet fogadtak be, és négyezer ügyfél esetében, 11 milliárd forint értékben kötöttek szerződést. Intő jel viszont, hogy a három hónapja üzemelő tájékoztató programirodát bezárták.
Borsi László a közelmúltban azt is bejelentette, hogy a lakásügyi hivatal kezdeményezi: a Fészekrakó programban megszabott igénybevételi korhatárt, amely jelenleg a harmincadik betöltött év, öt esztendővel hosszabbítsák meg. A kormányzat tervei szerint ősszel vizsgálná meg a program helyzetét. Eközben a lakásügyi hivatal elnöke nem tartja aggasztónak azt, hogy piaci jelzések szerint az új lakások 40 százaléka eladatlanul áll. Borsi László szerint az eladásra kínált új lakások 60 százalékát ténylegesen is értékesítik, a többinél viszont tulajdonosaik 50-55 százalékos nyereségkulccsal számolnak, ilyen áron pedig valóban nincs, aki megvenné az új otthonokat.
Egyes szakmai számítások szerint az eladatlan lakások miatt azonban az állam 80 milliárd forintos bevételtől esett el. Szakértők szerint a pangás kedvezőtlenül hat a piacra. A GKI Gazdaságkutató Rt. közelmúltban közzétett jelentése is azt igazolja, hogy pesszimista a hangulat a lakáspiacon, amit csak részben képes kompenzálni a más piaci szegmensekben, különösen az üzlethelyiségek és az irodák piacán jellemző, némiképp derűlátó jövőkép. Lapunknak nyilatkozó szakértők arra mutattak rá, hogy az egyik legnagyobb akadálya a piac talpraállásának a folytonos bizonytalanság. Komoly probléma, hogy az otthonteremtési politika állandóan változik, és azt számos kisebb és nagyobb lépésben nyirbálják, amit nemcsak a saját otthonra vágyók, de a piac szereplői is megszenvednek.
Sokak szerint az unió következő hatesztendős ciklusra vonatkozó költségvetése segíthet kilendíteni a lakáspiacot a holtpontról. Az Európai Unió lakásügyi miniszterei legutóbbi ülésükön támogatták a hazai lakásügyi hivatal elnökének javaslatát, amely arra irányult, hogy a 2007–2013-ig tartó uniós költségvetési periódusban a strukturális alapok támogatásait ne csak városrehabilitációra, hanem lakásfelújításra is lehessen fordítani. Ugyanakkor Magyarország támogatta azt az uniós javaslatot, amely a lakások árának áfáját a legalacsonyabb sávhoz rendelné.