Éledőben a dák és az aromán identitás

Dákká nyilvánítását kéri a román hatóságoktól egy moldvai gimnazista, aki szerint nyelvét és identitását tekintve a román nép tulajdonképpen dáknak tekinthető. Nemzeti kisebbségi státust kér Bukaresttől a hivatalos adatok szerint 26 ezer fős romániai arománok közössége is, ám kezdeményezésüket diverziónak és a történelem meghamisításának tartja a Román Tudományos Akadémia.

Miközben Magyarországon az önmagukat hunokként feltüntetők kívánják önálló kisebbségként bejegyeztetni magukat, ugyanezt kísérlik meg Romániában az arománok. Dumitru Rida, a Romániai Aromán Közösség alelnöke közölte, azt szeretné, ha nemzeti státusukat még a bukaresti parlament napirendjén szereplő kisebbségi törvény kihirdetése előtt elismernék. „Az aromán közösség nem a román nép szerves része, mi a magyarokhoz és a romákhoz hasonlóan nyolcvan éve igazi etnikumként élünk Romániában” – szögezte le Rida, aki szerint a 2002-es népszámlálás során jegyzett 26 ezres lélekszámtól eltérően valójában 150 ezerre tehető a romániai arománok száma. A Román Tudományos Akadémia ellenben diverziónak tartja az arománok kérését, mondván, a megleno-, isztro és dákorománhoz hasonlóan az aromán is a neolatin román népcsoporthoz tartozik. Elutasító állásfoglalásában az akadémia szakértői megállapítják, hogy nyelvjárásukat, népszokásukat és néprajzi hagyományaikat tekintve a Dunától délre, illetve északra élő arománság egyaránt a román nép szerves része, így semmiképpen sem nevezhető kisebbségnek. Hasonlóképpen vélekedik Hristu Candroveanu történész, a Macedo-Román Kulturális Társaság tiszteletbeli elnöke is, aki szerint az arománokról először a macedóniai trákoknak a rómaiak általi leigázása után beszél a történetírás, és ugyanez a rómaiasodási folyamat folytatódott az i. sz. II. században Dácia elfoglalása révén.
Csakhogy eközben a moldvai Cimpulung Moldovenesc városka egyik gimnazistája meg azt állítja, elrómaiasodás ide vagy oda, identitását tekintve a román nép mindvégig dák maradt. A dákok történelméről, szokásairól, nyelvéről egy egész könyvtárnyi dokumentációt átrágó Matei Hutopila a bukaresti Ziua napilapnak nyilatkozva ellentmondásosnak nevezte, hogy miközben Decebal dák vezér barbárnak tartott népét a római hódítók leigázták, templomait felégették, a román nép mégis római, és nem dák eredetére büszke. A 17 éves diák hivatalosan is kérte a román hatóságoktól, hogy nemzetiségeként a dákot tüntessék fel, sőt nevét is a dák eredetű Teres Zyraxes-re változtatná. S ha már az elkeresztelésnél tartunk: Hutopila üdvösnek tartaná, ha Románia is felvenné a Dácia nevet, fővárosát pedig Bukarestből a hajdani dák erődbe, az erdélyi Sarmizegetúzára költöztetné.