Iliescut vádolja a volt bányászvezér

Értetlenséggel és megdöbbenéssel fogadta a romániai civil társadalom és a sajtó a véres bányászjárásokat levezénylő Miron Cozma szabadlábra helyezését lehetővé tevő bírósági döntést, amely sokak szerint ismét megszégyenítette az országot Európa előtt. A sors iróniája, hogy a volt bányászvezér Ion Iliescu exállamfőt tette felelőssé a 15 évvel ezelőtti véres eseményekért, akinek most a szabadságát köszönheti.

Alig szabadult ki a börtönből, máris politikai párt létrehozását tervezi Miron Cozma egykori bányászvezér, akit kedden helyezett szabadlábra a román igazságszolgáltatás. A Zsil-völgyi bányászszakszervezet egykori vezetője családja temesvári háza előtt ugyanolyan vehemenciával és arrogánsan válaszolt a sajtó kérdéseire, mint ahogyan évekkel ezelőtt feltüzelte, majd Bukarest ellen vezette vájárait. Cozma – aki egyébként bírósági döntés nyomán nem teheti be a lábát sem a román fővárosba, sem a Zsil-völgyi Petrozsénybe – megragadta az alkalmat, és bocsánatot kért a 15 évvel ezelőtti bukaresti tüntetés véres elfojtásáért, ám szerinte mindezért nem a bányászokat, hanem Ion Iliescu exállamfőt és Petre Roman volt kormányfőt terheli a felelősség. Ártatlansága mellett Cozma a romániai nemzetiségek iránti toleranciáját is fontosnak tartotta bizonygatni, érdekes módon Markó Béla RMDSZ-elnök figyelmébe ajánlva, hogy az ő ereiben magyar vér is csörgedez, hiszen anyját Nagy Annának hívták.
A Zsil-völgyi bányász-szakszervezeti liga élén Miron Cozma utódjaként elnöklő, „szintén” magyar nemzetiségű Lakatos Zoltán tegnap lapunk kérdésére elmondta, a volt bányászvezér ma is élő legendának számít a Zsil-völgyében, ám a 15 évvel, illetve utoljára 1999-ben történt vájártüntetések immár sohasem ismétlődhetnek meg. „Manapság teljesen más hangulat uralkodik a szénkitermeléséről ismert völgyben, szakszervezetünk azon fáradozik, hogy az állami kőszénfejtő társaság folyamatosan tudjon munkát biztosítani az itt dolgozó 13 ezer bányásznak” – szögezte le a Magyar Nemzetnek Lakatos, aki a petrozsényi székhelyű liga fennállásának történetében először bocsánatot kért a román néptől a véres bányászjárásokért.