A hazai vallási mûsorkészítés nem tekinthet vissza nagy múltra.
Egészen pontosan tizenöt éve létezik nálunk ez a mûfaj. A Magyar Televízió vallási szerkesztõsége most ünnepelte ugyanis másfél évtizedes születésnapját. A néhány évvel fiatalabb Duna Televízió vallási szerkesztõségének feladata kezdetben annyi volt, hogy miséket, istentiszteleteket közvetítsen. Egy idõ után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez kevés ahhoz, hogy – az intézmény vezetõinek eredeti elképzeléséhez híven – avallási értékek átjárják a mûsorfolyam egészét. Ezért kezdtek tíz évvel ezelõtt magazinmûsorok készítésébe.
Barlay Tamás is éppen egy évtizede dolgozik a Duna Televíziónál, és néhány éve készíti kollégáival a méltán népszerû, Isten kezében címû mûsort.
Az Isten kezében havi rendszerességgel jelentkezõ, dokumentumfilmes igénynyel elkészített, egyórás mûsornak indult. Merész elképzelés volt. Egy hatvanperces dokumentumfilmet ugyanis nem lehet egy hónap alatt leforgatni, fõként televíziós feltételek között nem. Így aztán az Isten kezében félórás magazinmûsor lett, amely riportfilmes eszközökkel jár körül egy-egy témát. Nemrég például megtudtam, hogy a Margit körúti ferences könyvtárban egy régi kódexben rovásírásos feljegyzést találtak. A mûsorban megszólaltattuk a könyvtárost, aki ennek a középkori írásmódnak a szakértõje, illetve alaposabban utánanéztünk annak, mi is a rovásírás. A fõ célunk az volt, hogy tudatosítsuk az emberekben, az értékeinket gondoznunk, õriznünk kell. Ez szerintem, alapvetõen keresztény attitûd.
Újraindították az Élõ egyház címû vallási híradót is, amely elõször a kilencvenes évek végén került képernyõre.
Az Élõ egyház a hívek mindennapjait kívánja bemutatni, konkrétumokkal alátámasztani azt, hogy a kereszténység elsõsorban nem ideológia vagy dogmarendszer, hanem életforma. Méghozzá olyan, amelyben az ember felebarátait helyezi elõtérbe, és megpróbálja a szeretet segítségével jobbá tenni a világot.
A Duna Televízió június 4-ei adásában – új és szokatlan megközelítésben – azt vizsgálta, hogyan érintette a trianoni döntés a történelmi egyházakat.
Már az 1928-ban kiadott Igazságot Magyarországnak címû öt–hatszáz oldalas könyv is csupán hét oldalt szentel ennek a kérdésnek. Azóta még kevesebbet foglalkoztak vele, pedig a legtöbb egyházkerületet drasztikusan érintette a trianoni határozat. Például a tiszántúli református egyházkerületnek – nyugatról a Tisza, keletrõl a Királyhágó határolta – a kétharmada veszett oda. Az esztergomi fõegyházmegye birtokainak jelentõs része a Felvidéken terült el. Trianon után a nyolcvan százalékuk Csehszlovákia része lett… Kilencszáz–kilenszázötven éves intézményeket darabolt szét, tett mûködésképtelenné a trianoni döntés, mégsem beszél róla senki. A mûsorban megpróbáltuk a tényekre hagyatkozva, indulatkeltés nélkül bemutatni a történteket.
Reméljük, sokan látták…
Bízunk benne, hogy nemsokára a digitális sugárzás segítségével több hangcsatornán keresztül nemcsak a határon túli magyarság, hanem szlovákok, románok, szerbek, osztrákok és még sok más nép is nézheti majd a mûsorainkat. Jó lenne, ha a Duna Televízió regionális médiaközponttá alakulna, amely – névadó folyójához hasonlóan – országokat, népeket, kultúrákat köt össze.
Néhány dokumentumfilmje rangos elismerésében részesült. Például az Iskola a Gyimesekben a III. Nemzetközi ökumenikus filmszemle díját nyerte el.
Harminc–negyvenezer csángó él a gyimesi Tatros patak völgyében – tisztes szegénységben. A mellékpatakok (Ugrapataka, Görbepataka, Hidegségpataka…) mentén mûködnek ugyan alapiskolák, de ha egy csángó kisdiák tovább szeretne tanulni, akkor a több mint negyven kilométerre levõ Csíkszeredára kell bejárnia. A bentlakás költségeit a legtöbb család nem tudja fizetni. Berszán Lajos gyimesfelsõloki esperest – akkoriban hittant tanított az ottani gyerekeknek – szíven ütötte egy pityergõ nyolcadikos bánata, aki színjeles diák létére nem tanulhatott tovább. Ekkor – a kilencvenes évek elején – határozta el Berszán Lajos, hogy gimnáziumot alapít a Gyimes völgyében. Fel is épült, és azóta is mûködik a Szent Erzsébet Líceum, ahova azóta távolabbról, Moldvából is érkeznek csángó diákok, számukra ez az egyetlen lehetõség, hogy az anyanyelvükön tanulhassanak.
Úgy tudom, azóta egy moldvai iskolaközpont létesítését is tervbe vették.
Böjte Csaba ferences szerzetes és a Moldvai Csángó Magyar Szövetség kezdeményezte, hogy Moldvában – ahol az erõszakos románosítás hatására a csángók már alig-alig beszélnek magyarul – Rekecsinben építsék meg a Béke Királynõje nevû magyar iskolát. Idén volt az alapkõletétel. Ha minden jól megy, 2006-ban elkezdõdik a tanítás.
Mirõl fog szólni a következõ filmje?
Szeretnék dokumentumfilmet forgatni az indiai kereszténységrõl. Szent Tamás apostol 67-ben alapította meg Indiában azt a keresztény közösséget, amely a mai napig létezik, ám ezerötszáz éven át nem volt különösebb kapcsolata az általunk ismert kereszténységgel. Önállóan fejlõdött a hindu kultúrkör talaján izgalmas, számunkra ismeretlen módon.
Terveznek-e változtatást a Duna Televízió vallási mûsorait illetõen?
Õsztõl új sorozatot szeretnénk indítani, amely a határon túli, Kárpát-medencei magyar iskolákat mutatja be.
origo.hu
Kiszáradt egy népszerű tó a Balaton mellett
