Szegény gazdagok

Ők a legbefolyásosabb emberek a világon. A hét leggazdagabb és leghatalmasabb állam vezetője, s Oroszország elnöke együtt hivatottak a világ gondjait orvosolni. Egyetlen tollvonásukkal állítólag meg tudják szüntetni a szegénységet Afrikában, megoldhatják a károsanyag-kibocsátás okozta környezeti károkat. Boldogságukat csak az zavarja, hogy a monstre koncerteken felszólított zenerajongók is Skóciába utaztak, ahol spontán verekedéssel ütik el az időt, talán mert úgy érzik, ezzel is az éhező afrikai gyerekeken segítenek. A fölényes politikusok arcáról azonban egy pillanat alatt lehervadt a mosoly, amikor meghallották, hogy Londont is elérte a terrorizmus réme. Tony Blair brit kormányfő ideiglenesen visszautazott a Downing Streetre, s a többiek pedig abban reménykedtek, hogy valahogyan sikerül befejezni a nagy reményekkel várt, ám azokat végül be nem teljesítő csúcstalálkozót.

Kicsit furcsán és a szokásos mosolyok kerülésével, de végül létrehoztak egy közös nyilatkozatot. Ebben azonban már nem Afrika a lényeg, hanem a terrorizmus, amely ellen a világ összes nemzetének fel kell lépnie, és az eddiginél is eltökéltebben kell harcolnia – véli a nyolc vezető. Afrika ismét veszített. A zárszavakban ugyan mindenki elismeri, hogy újabb kölcsönöket kell adni a fekete kontinensnek, ráadásul a fosszilis üzemanyagok bizony károsítják a nagyvilág minden pontját, így ezekkel nem szabadna nyakra-főre szennyezni a globális környezetet, ám a Londonban történtek átírták a terveket. Amint azt számos szakértő elmondta, az újabb kölcsönök – és vissza nem térítendő segélyek – nem fognak segíteni a polgárháború és az anarchia mezsgyéjén egyensúlyozó országok népeinek. Nem valószínű, hogy a velejükig korrupt afrikai vezetők, akik alkalmasint írástudatlan törzsfőnökökből lettek egy-egy ország irányítói, vagy az ENSZ helyi képviselői feladják eddigi, beteges elveiket, és azzal fognak foglalkozni, amivel megbízták őket.

A sok pénz bizony nem a megfelelő pénztárcákba vándorol, és ami a legrosszabb, hogy ezt a nyolc befolyásos ember is tudja. Ők azonban tegnap délelőtt óta a terrorizmus terjedésével foglalkoznak. A világ túlnyomó részén egyáltalán nem mindennapos probléma a terrorizmus, ellenkezőleg, éppen a leggazdagabbaknál. Az éhezés, a friss víz hiánya, a fertőző betegségek, köztük az AIDS terjedése összehasonlíthatatlanul nagyobb problémát okoz nemcsak Afrikában, hanem az egész világon. Ámde minden szentnek maga felé hajlik a keze, nem beszélve azokról, akik korántsem tekinthetők szenteknek. A nyolcak azt adták a fekete kontinensnek, amit várhattunk: aprópénzt, azt is csak félszívvel. A valódi teljesítmény a terrorizmus elleni harc mezején szükségeltetik, vélik a hatalmasok, miközben nem látják az összefüggést a szegénység és kilátástalanság, illetve a terrorizmus között. Még mindig nem képesek elszakadni attól az összeesküvés-elmélettől, hogy valahol él Oszama bin Laden, aki időről időre parancsokat ad az „alvó ügynökeinek”. Pedig az al-Kaida (ha létezik egyáltalán ilyen) sokkal jobban hasonlít a McDonald’sra, mint a Pentagonra. Ma már mindenki, aki robbantással fejezi ki véleményét, Oszama bin Ladenre hivatkozik, pedig valószínűleg ő soha nem is látta „követőit”. Aki szegény, éhezik, és kilátástalan az élete, sokkal fogékonyabb a megváltó eszmékre, amelyek az ígéretek szerint egyszerre megváltoztatják a világot. Ezeket az embereket – épp a terrorizmus elleni harc érdekében – fel kellene emelni. De erre nem áldoznak pénzt és energiát a G8 vezetői.