Az Európai Unióban is megjelent a madárvész, miután hétfőn Görögországban egy pulykafarm-tulajdonos szárnyaspusztulást jelentett be a török határtól nyolc kilométerre, az Égei-tengeren lévő Hios-szigeten. Francoise Le Bail uniós szóvivő megerősítette a görög agrárminiszter bejelentését: erős a gyanú, hogy ugyanarról a veszélyes vírustörzsről van szó, mint amit Romániában is kimutattak, és amely Ázsiában 117 embert fertőzött meg, s közülük hatvanegy halálát okozta. Emiatt tegnap reggeltől Görögország nem szállíthat élő szárnyasokat, készítményeket és tollat az unióba.
Dél-Ukrajnában megkezdték a vándormadarak kilövését. Oroszországban szintén attól tartanak, hogy Moszkvát is eléri a madárvész. Október 14. és 17. között ugyanis a fővárostól 300 kilométerre, Tulában, a vándormadarak kedvelt pihenőhelyén, hét családi gazdaságban összesen háromszáz baromfi pusztult el. A tetemeket egy laboratóriumba szállították. A hatóságok karantént rendeltek el, a rendőrség pedig ellenőrző pontokon ügyel arra, hogy a területről ne vigyenek ki szárnyasokat.
A szerbia-montenegrói állat-egészségügyi intézetbe naponta több mint ötvenen jelentenek be elhullott szárnyasokat a madárinfluenza romániai felbukkanása óta.
Hollandiában be kell oltani a ház körül, saját célra tartott baromfit, de a kereskedelmi tenyészetekben, telepeken ez nem szükséges. A holland kormány már megkérte a szükséges engedélyt az Európai Bizottságtól, bár a EU csak végső esetében engedélyezi az oltást, és táplálkozás-egészségügyi megfontolásból általában tiltja a húsimportot is azokból az országokból, amelyekben vakcinával védekeznek az állatjárványok ellen.
Thaiföldön jövő januárban megkezdik az emberek kísérleti beoltását a madárinfluenza H5N1-vírustörzse ellen. A vakcinát, amely a WHO-tól érkezett magvírus alapján készült, Japánból rendelték. Thaiföld a világ harmadik baromfiexportőre volt, amíg a madárinfluenza két évvel ezelőtti megjelenése tönkre nem tette a termelést.
Már három Duna-deltai település került fel a madárinfluenza gócpontjainak számító települések térképére Ceamurlia de Jos és Maliuc után. Gheorghe Flutur román mezőgazdasági miniszter tegnap közölte, hogy a hatóságoknak sikerült ugyan elszigetelniük a madárvész gócpontjait Tulcea megyében, viszont az Ázsiából származó kór antitestjeit fedezték fel az ukrán határszakaszhoz közeli C. A. Rosetti településen is. Itt egy hatytyúból vett mintán mutatta ki a szerológiai vizsgálat a pozitív eredményt, míg Maliucon több mint tíz hattyútetemben bukkantak rá a madárinfluenza antitestjeire. További 1200, Románia különböző régióiból származó mintán nem mutattak ki fertőzést a laboratóriumi vizsgálatok.
Közben madárinfluenza-ellenes, közös akcióterv kidolgozásáról döntött a román, az ukrán és a moldovai mezőgazdasági miniszter; a három tárcavezető suceavai találkozóján határozott egy háromoldalú munkacsoport felállításáról is. Ez ügyben rövidesen román szakemberek utaznak Kijevbe és Chisinauba, ahol baromfi- és vándormadártetemeken végeznek majd virológiai tesztet, kiszűrendő az esetleges madárinfluenzás eseteket. A három ország szakemberei közös megfigyelés alá vetik majd a Duna-delta madárvilágát, különösen azért, mert ide hamarosan tömegesen érkeznek Oroszországból és Kazahsztánból a vándormadarak. Olexandr Baranivskyi ukrán és Anatolie Gorodenco moldovai agrárminiszter egyaránt úgy nyilatkozott, hogy hazájukban egyelőre nem észleltek madárinfluenzás megbetegedéseket.
Romániában a vadászat után immár a sporthorgászatot és az iskolai csoportos kirándulásokat is betiltotta a Duna-deltában a mezőgazdasági tárca, hogy a madárinfluenza gócpontjairól ne terjedjen tovább a vírus az ország többi területére. Az intézkedést élesen bírálták tegnap a régióban működő idegenforgalmi társaságok, amelyek perrel fenyegetik a román államot a madárinfluenza megjelenése miatt várható tetemes anyagi káruk miatt. Több mint ötven turisztikai társaság és szálloda tulajdonosa véli úgy, hogy a vadászati és halászati tilalom csaknem tízmillió eurós veszteséget jelent számukra.
Gyurcsány keresne az oltóanyagon. Olyasmit akar eladni a miniszterelnök, ami vagy nem az övé, vagy pedig nem biztos, hogy alkalmas a vevő igényeinek kielégítésére – reagált Gógl Árpád Gyurcsány Ferenc tegnap reggeli szavaira. A miniszterelnök szokásos rádióinterjújában egyebek között arról beszélt, hogy ha sikerül itthon időben kidolgozni a madárinfluenza elleni oltóanyagot, akkor hazánk akár kereshet is a gyártással.
Gyurcsány Ferenc ma ismét bebizonyította, mennyire jó üzletember – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében a volt egészségügyi miniszter. A fideszes politikus felhívja a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök mostani nyerészkedésének tárgya a madárinfluenza elleni magyar védőoltás, amelyről a szakemberek csak a napokban állapítják meg, hogy egyáltalán hatásos-e. Véleménye szerint biztosítani kell a hazai lakosság beoltásának, esetleg szükséges gyógykezelésének feltételeit, de ne bizonytalan üzleti alapon, hanem a költségvetési források hozzárendelésével. „Örültünk volna, ha Gyurcsány Ferenc inkább azt jelenti be a rádióban, hogy a kormány mégsem von el jövőre 2,6 milliárd forintot a járványügytől és 30 milliárdot a gyógyító-megelőző kasszából” – írja közleményében Gógl Árpád.
A parlamentben tegnap az MDF-es Csáky András ellentmondásosnak nevezte, hogy ha tényleg nagy a veszély, a kormány vajon miért akarja jövőre csökkenteni az ÁNTSZ és az egészségügyi intézmények támogatását. Vojnik Mária egészségügyi államtitkár azt mondta: a gondokat sem bagatellizálni, sem a valóságosnál súlyosabb színben feltüntetni nem szabad.
Konyhai óvintézkedések. Akkor sem árt az óvatosság, ha Magyarországon egyelőre nem találtak madárinfluenzával fertőződött szárnyasokat – közölte lapunkkal Dömölki Lívia élelmiszer-szakértő. – Ebben a helyzetben megnyugtató és különösen fontos, hogy a konyhában is megtegyük a megfelelő óvintézkedéseket. A szárnyas szétbontása és tisztítása után ajánlott alaposan kezet kell mosni. A vírust alkotó fehérje 60 Celsius-fokon inaktívvá válik, ezért a húst csak 150–200 fokon sütve vagy 100 fok körüli hőmérsékleten főzve fogyasszuk. Ügyeljünk arra, hogy a csontok mellett se maradjon nyers hús, a csirkecomb és a vastagabb részek is megfelelően átsüljenek. A főzést a szokásos módon, a hús megpuhulásáig folytassuk. Így kell eljárni a madárinfluenzától függetlenül is, hiszen nincs olyan ország a világon, ahol ne fordulna elő szalmonellafertőzés – tette hozzá a szakember. – A közhiedelemmel ellentétben a tojást nem vásárlás után, hanem közvetlenül felhasználás előtt kell megmosni. A tisztítással ugyanis eltávolítjuk a héján lévő védőréteget, és a porózus burkon keresztül bejuthatnak a kórokozók. Egyre kevésbé tartják be az alapvető higiéniai szabályokat – folytatta a szakértő. – Például a hűtőben az élelmiszereket fedett dobozokban kell tárolni, hogy ne érintkezzenek egymással. A nyers csirkét is hasonlóképpen tegyük el, hiszen mikroorganizmusok vannak rajta. A konzervektől sem kell félni, legalábbis azoktól, amelyek nem fertőzött területről származnak, hiszen azokat hőkezelik.
– Folyamatos az ellenőrzés a baromfiüzemekben, de a vágóhidakon is, ahol állandóan jelen vannak a kollégák – tudta meg a Magyar Nemzet Süth Miklós országos főállatorvostól. – A baromfi-, a sertés- és a marhaállományt az állattartó telepeken ellenőrzik, hogy alkalmasak-e a vágóhídra szállításra. A második ellenőrzés már a járművön történik, ahol arra figyelnek, valóban a korábban megvizsgált állatok érkeztek-e a vágóhídra. A harmadik eljárásban az állatorvosok a zsigereléskor felügyelik, hogy egészséges-e a levágott jószágok húsa. A felkészülésünket azzal is kibővítjük, hogy év végéig megvizsgálunk kilencezer háziszárnyast, valamint kétezer vadmadarat, de fokozottabban figyelünk a madárinfluenza lehetőségére is. Ezért újból kiképeztük a vidéki állatorvosokat, hogy felfrissítsük ismereteiket a kórról – tette hozzá a főállatorvos. Az állat-egészségügyi hatóság folyamatosan ellenőrzi a piacokat is, ahol megállapítják, hogy a fogyaszthatósági döntés után a termék élelmiszer-feldolgozásra alkalmas vagy nem.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Ókori tárgy került elő egy családi vitrinből
