Hatvan éve kezdődött a nürnbergi per

Hatvan évvel ezelőtt, 1945. november 20-án kezdődött Nürnbergben a német háborús főbűnösök pere. Az 1946. október 1-jéig tartó tárgyalássorozat csak egy volt azok sorában, amelyeket az Európában győztes szövetségesek indítottak a második világháború kirobbantói és más, nem kevésbé súlyos bűnök elkövetői ellen. A nürnbergi per mégis kiemelkedik ebből a sorból, mert először ítéltek el embereket háborúk tervezése, béke és emberiség elleni, valamint háborús bűncselekmények miatt.

A második világháborúban győztes Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1945. augusztus 8-án Londonban egyezményt kötött az európai tengelyhatalmak háborús főbűnöseinek üldözéséről és megbüntetéséről. A megállapodás szerint a felelősségre vonásra Nemzetközi Katonai Törvényszéket kellett létrehozni, amelyet aztán Nürnbergben állítottak fel. A város igazságügyi palotájának (melyet az amerikai légierő erre a célra külön megkímélt a bombázásoktól) tárgyalótermében hatvan éve közel két tucat vádlott foglalt helyet. Közöttük ott ült Hermann Göring birodalmi marsall, Rudolf Hess, a Führer helyettese, Joachim von Ribbentropp külügyminiszter, Wilhelm Keitel, a német véderő-főparancsnokság főnöke, Alfred Jodl vezérkari főnök és Albert Speer, a haditermelés birodalmi irányítója is. Az eseményeket mintegy négyszáz újságíró kísérte figyelemmel, akiknek a véleménye nagyjából megegyezett abban, hogy nem a „legfőbbek” kerültek a törvényszék elé, mert a tényleges főbűnös, Adolf Hitler nem ült a vádlottak padján. A birodalmi kancellár ugyanis 1945. április 30-án öngyilkosságot követett el, és hozzá hasonlóan – a felelősségre vonástól való félelmében – saját kezével vetett véget életének Henrich Himmler belügy- és Joseph Paul Goebbels propagandaminiszter is. Martin Bormann, Hitler titkára ügyében az eljárást távollétében folytatták le. A perbe fogottakat béke és emberiség elleni, valamint háborús bűncselekményekkel vádolták. A Nemzetközi Katonai Törvényszék mintegy kétezer írásbeli tanúvallomást vizsgált meg, és 403 nyilvános ülésén szóban 116 tanút hallgatott ki. Tizenkét vádlottat kötél általi halálra, hármat életfogytiglani fegyházra ítélt, ugyanennyit pedig felmentett. Ugyanakkor bűnösnek nyilvánította a német nemzetiszocialista párt vezető testületét, a politikai rendőrséget (Gestapo), a párt védelmi osztagát (SS) és biztonsági szolgálatát. Halálra ítélték többek között Hermann Göringet, aki kivégzése előtt ciánkálival megmérgezte magát, Joachim von Ribbentroppot, Wilhelm Keitelt, Alfred Jodlt és Arthur Seyss-Inquartot, aki osztrák belügyminiszterként Hitler utasítására készítette elő az anschlusst. A kegyelmi kérvényeket elutasították, és az ítéleteket 1946. október 16-ra virradóan a nürnbergi fegyházban végrehajtották. A törvényszék a háborús felelősség eltérő értelmezése következtében nem nyilvánította bűnösnek egészben véve a német kormányt, a hadsereg vezérkarát és főparancsnokságát.