Jól kivehető volt a reagálásokból, milyen kényes helyzetben van Washington az azerbajdzsáni választások értékelésekor. Egyrészt már két éve szemet hunyt az ifjabb Aliyev hatalomra kerülését biztosító, a mostaninál jóval durvább törvénysértésekkel tarkított voksolás felett is, másrészt a demokrácia terjesztését hirdetve ígéretet tett a bakui ellenzék támogatására is. Így aztán a Fehér Ház következetes maradt önmagához, amikor helyzetértékelésében a stratégiai érdekek felülírták a demokratikus átalakulások támogatását.
Az Oroszország, Irán és Közép-Ázsia között fekvő Azerbajdzsán stabilitása és lojalitása egyaránt fontos Washington számára. Baku jelentőségét eleve megalapozza e földrajzi fekvés, a Moszkva befolyásának visszaszorítására irányuló amerikai szándék és a Teheránnal kapcsolatos tervek. Ráadásul Azerbajdzsán olajban is rendkívül gazdag, s az említett két ország kikerülésére hivatott Baku–Tbiliszi– Ceyhan-vezeték kiindulópontja. Aliyev katonai szempontból is partneri módon áll az Egyesült Államokhoz, hiszen nemcsak repülőtereit és légterét használhatja a Pentagon, de két radarállomás építését is engedélyezte, míg bázisok megnyitásáról puhatolózó tárgyalások folynak.
Mindezek figyelembevételével – fogalmazott a Deutsche Wellének a washingtoni külpolitikai tanács elnökhelyettese, Ilan Berman – Amerika egy lojális autoriter rezsim és egy demokratikus állam közül az előbbit választotta, azt támogatva, hogy a változások felülről induljanak el. Mint a szakértő megjegyezte, a kirgiz példa óvatossá tette az Egyesült Államokat, bebizonyosodott ugyanis, hogy a „színes forradalom” nem okvetlenül vezet az amerikai kapcsolatok látványos javulásához.
Aliyev kizárta a forradalom lehetőségét. Továbbra sem ismeri el a parlamenti választások eredményét a Demokratikus Front néven frissen koalícióra lépett azeri ellenzék, amely szombattól erős rendőri felügyelet mellett négy napon át tüntet követeléseinek alátámasztására. Kizárta ugyanakkor egy forradalom lehetőségét országában Ilham Aliyev elnök, mert szerinte az emberek elégedettek a kormány munkájával, az ellenzéknek pedig nincs karizmatikus vezetője, és nem egységes. Azerbajdzsánban a hatalom valóban uralja a helyzetet, s nincsenek jelei egy társadalmi-gazdasági válságnak vagy széles körű elégedetlenségnek. A gőz kiengedését és a nemzetközi közvélemény kritikájának tompítását szolgálja az is, hogy választási csalások miatt Aliyev felmentett két kormányzót, őrizetbe vettek négy választási bizottsági tisztségviselőt abban a két választókerületben, ahol érvénytelenítették az eredményeket, és új szavazást rendeltek el. Ezenkívül több körzetben rendőrségi nyomozást indítottak a csalásokat jelző bejelentések alapján. (MN)
