A volt államfő nem kevesebbel vádolja az éppen egy évvel ezelőtt megválasztott utódját, Traian Basescut, mint hogy együttműködött a kommunista diktatúra rettegett titkosszolgálatával, a Securitatéval. Constantinescu már a tavalyi választási kampány előtt is bedobta a Basescut dehonesztáló információt, ám akkoriban még nem hozakodott elő azokkal a dokumentumokkal, amelyeket most a Securitate irattárát átvilágító bukaresti bizottság (CNSAS) elé tárt. A volt államfő úgy véli, Basescu nem vádolható azzal, hogy a román törvények alapján meghatározott formában folytatott volna politikai rendőri tevékenységet, ám szerinte ennek egy oka van: a politikai rendőrség fogalmát körülíró, 1999-ben született jogszabály túl szűk keretek közé szorítja ezt a tevékenységet. Az általa nyilvánosságra hozott adatok szerint a jelenlegi elnököt már a hetvenes években, hajóskapitányi karrierje kezdetén beszervezte Ceausescu titkosszolgálata, mégpedig a Securitaténak a constantai kikötőt felügyelő belügyi főosztálya. Constantinescu leszögezi, dokumentumok bizonyítják, hogy Basescu – a román kommunista párt tagjaként – jóváhagyást kapott a „szekusmunka támogatására”, sőt titkosszolgálati tevékenységét akkori beszervező és fenntartó tisztjei írásban is elismerték. Számos adat utal arra továbbá, hogy a román tengeri flotta tisztjeként Basescu rendszeresen tájékoztatta a hazai titkosszolgálatokat külföldi útjairól. Az államfő azonban azt állítja, a kommunizmus idején senki nem tudta ellenőrizni, milyen szolgálatok asztalára kerül egy hajóskapitány jelentése. „Innen azonban hosszú az út a besúgói tevékenységig. Emil Constantinescu most újramelegíti a csorbát, amelyet bukaresti főpolgármesteri mandátumom idején egyesek már kifőztek nekem, ám a torkukon akadt” – utalt Basescu arra, hogy évekkel ezelőtt a CNSAS leszögezte: nem folytatott politikai rendőri tevékenységet. Mircea Dinescu, a testület tagja szerint azonban az átvilágítóbizottságnak újra kell vizsgálnia az államelnök múltját, sokatmondóan hozzátéve: Románia érdekében reméli, hogy valótlannak bizonyulnak Constantinescu bizonyítékai.
Ami a titkosszolgálatokhoz fűződő viszonyukat illeti, az exállamfő Adrian Nastase és Theodor Stolojan volt kormányfőket sem tartja ártatlannak. Constantinescu elmélete szerint nem véletlen, hogy a Ceausescu diktátorpárt éppen 1989. december 25-én végezték ki, mivel a Securitate minden évben abban az időszakban utalta át titkos bankszámlákra az ország valutabevételét. Ennek a horribilis összegnek az „eltérítéséhez” Constantinescu szerint köze lehetett a pénzügyminisztérium valutakezelő főosztályát irányító Stolojannak. A kilencvenes években kormányfői tisztséget betöltő, jelenleg Basescu tanácsadójaként tevékenykedő Stolojant Constantinescu Medgyessy Péterhez hasonlítja, akiről – és itt a román exállamfő tételesen a Magyar Nemzetre hivatkozik – kiderült, hogy gazdasági-pénzügyi téren működött együtt a magyar titkosszolgálattal.
Gál Kinga: Az EP Patrióták frakciója szavazatával nem támogatja az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot