Döntöttek Koszovó függetlenségéről?

Az összekötő csoport úgy döntött, hogy Koszovó legyen független. A szenzációs bejelentést John Sawers, a brit külügyminisztérium politikai igazgatója tette hétfőn este Pristinában, mégpedig a koszovói szerbek politikai képviselőinek. A brit diplomata továbbította számukra az üzenetet, hogy el kell fogadniuk a tartomány önállóságát.

Nagyon kínos megbeszélés volt, nyilatkozta később a szerb tárgyalódelegáció egyik koszovói tagja. „Miután tolmácsolta az öszszekötő csoport döntését, igyekezett meggyőzni minket, hogy ez a legjobb megoldás azok számára, akik Koszovóban maradtak, s azok számára is, akik vissza akarnak térni”, mondta. „Természetesen igen elégedetlenek vagyunk, s úgy gondoljuk, hogy a tárgyalásokra ez esetben már nincs is szükség”, hangoztatta, s ilyen álláspontra biztatta Belgrádot is. A koszovói szerb politikusok remélik, hogy az összekötő csoportnak nem minden tagja van ezen az állásponton. A helyzetelemzők azonban nem tartják valószínűnek, hogy Sawers minden felhatalmazás nélkül beszél a hathatalmi testület nevében. Az sincs kizárva, hogy van összefüggés a Mladics-ügy és e bejelentés között. Igyekeznek ráébreszteni Belgrádot valós pozícióira, ezzel nyomatékot adva az ugyancsak itt tárgyaló Carla del Ponte hágai főügyész figyelmeztetéseinek. A háborús bűnösök kiszolgáltatására már csak heteket adtak, s kérdésessé válhat a stabilizációs és társulási tárgyalások folytatása is. Ám abban egyetért a politikusok többsége és az elemzők is, hogy Belgrád számára a legrosszabb megoldás a Koszovó-tárgyalások elhagyása lenne. Sawers Pristinában tanácskozott még Bajram Kosumi kormányfővel és Nexhat Daci ideiglenes elnökkel.
Belgrádban is heves reagálást váltott ki a bejelentés, s ilyen légkörben kezdte Sawers megbeszéléseit a szerb vezetőkkel. „Ha valóban tárgyalások útján szeretnénk a megoldáshoz jutni, akkor nem szabad prejudikálni a diplomáciai erőfeszítések kimenetelét” – jelentette ki Miroljub Labusz kormányfőhelyettes.n Sebestyén Imre (Újvidék)
Nagyon kínos megbeszélés volt, nyilatkozta később a szerb tárgyalódelegáció egyik koszovói tagja. „Miután tolmácsolta az öszszekötő csoport döntését, igyekezett meggyőzni minket, hogy ez a legjobb megoldás azok számára, akik Koszovóban maradtak, s azok számára is, akik vissza akarnak térni”, mondta. „Természetesen igen elégedetlenek vagyunk, s úgy gondoljuk, hogy a tárgyalásokra ez esetben már nincs is szükség”, hangoztatta, s ilyen álláspontra biztatta Belgrádot is. A koszovói szerb politikusok remélik, hogy az összekötő csoportnak nem minden tagja van ezen az állásponton. A helyzetelemzők azonban nem tartják valószínűnek, hogy Sawers minden felhatalmazás nélkül beszél a hathatalmi testület nevében. Az sincs kizárva, hogy van összefüggés a Mladics-ügy és e bejelentés között. Igyekeznek ráébreszteni Belgrádot valós pozícióira, ezzel nyomatékot adva az ugyancsak itt tárgyaló Carla del Ponte hágai főügyész figyelmeztetéseinek. A háborús bűnösök kiszolgáltatására már csak heteket adtak, s kérdésessé válhat a stabilizációs és társulási tárgyalások folytatása is. Ám abban egyetért a politikusok többsége és az elemzők is, hogy Belgrád számára a legrosszabb megoldás a Koszovó-tárgyalások elhagyása lenne. Sawers Pristinában tanácskozott még Bajram Kosumi kormányfővel és Nexhat Daci ideiglenes elnökkel.
Belgrádban is heves reagálást váltott ki a bejelentés, s ilyen légkörben kezdte Sawers megbeszéléseit a szerb vezetőkkel. „Ha valóban tárgyalások útján szeretnénk a megoldáshoz jutni, akkor nem szabad prejudikálni a diplomáciai erőfeszítések kimenetelét” – jelentette ki Miroljub Labusz kormányfőhelyettes.