Jelentést adott ki a napokban a brit kereskedelmi hatóság, az Office of Fair Trading az élelmiszer-kereskedelmi piac trendjeiről. A dokumentum egyik legfontosabb megállapítása, hogy a Tesco a belváros felé vette az irányt, s az úgynevezett lakóhely közeli kényelmi üzletek területén terjeszkedik.
A Tesco magyarországi leányvállalata előrehaladott tárgyalásokat folytat a Domus bútoráruházlánc többségi tulajdonosával, a Fotex Rt.-vel hat áruház bérletéről. A sajtóhíradásokra reagálva Várszegi Dávid, a cég általános vezérigazgató-helyettese megerősítette a tárgyalások tényét, ugyanakkor közölte, hogy még nem született megegyezés. Danks Emese, a Tesco szóvivője kérdésünkre ugyancsak türelmünket kérte a hivatalos bejelentésig. A Fotex február végén növelte 97,2 százalékosra tulajdoni hányadát a cégben. A Domusnak 20 ingatlanja van országszerte, ezen belül 50 000 négyzetméternyi üzlet és 40 000 négyzetméter raktárhelyiség. Ebből a Tesco egyelőre hat üzlet földszintje után érdeklődik.
A Tesco ma 57 üzlettel rendelkezik Magyarországon, januárban Makón és Siklóson nyitott áruházat. Ezek az üzletek többnyire a városok szélén találhatók, a Domustól bérelni kívántak ellenben a városok belsejében helyezkednek el. A fővárosban jelenleg hat Domus Áruház található, többek között a Róbert Károly és a Lehel út sarkán, a Sugár üzletközpontban (az Örs vezér terén), Budán, az Alkotás úti MOM-parkban. Ezek az üzletek forgalmas, városrészközponti helyeken találhatók, így ez a bővítési irány egybeesik az anyacég törekvéseivel, amelyet fent ismertettünk. A lakóhely közeli kényelmi üzletek területén történő terjeszkedés egyfajta stratégiaváltást jelez a Tesco működésében, amely nem sok jót ígér a magyar tulajdonú hálózatoknak. Mint a lapunkban február 17-én megjelent cikkben a Reál Hungária képviselője elmondta, a cég stratégiája éppen az, hogy lakóhely közeli kényelmi üzleteket tartson fenn, illetve ilyen boltok csatlakozását szorgalmazza. A Tesco irányváltása tehát veszélyeztetheti a Reál, illetve a másik két hazai tulajdonú hálózat, a Coop és a CBA piaci működését.
A Tesco irányváltásáról más jelenségek is tanúskodnak. Mint lapunk is beszámolt róla, a hipermarketlánc regionális vezetői kőkemény tárgyalásokat folytattak olyan világmárkák képviselőivel, mint például a Coca-Cola, s megfenyegették őket, hogy törlik kínálatukból termékeiket – szakzsargonban kilistázzák őket –, ha nem teljesítik az üzletlánc feltételeit. Bár a Tesco hivatalosan tagadta, hogy polcpénz vagy más címen többletáldozatot követelne beszállítóitól, tény, hogy Csehországban már eltűntek a Coca-Cola termékei a Tesco-áruházak polcairól.
Azt, hogy a hipermarketlánc agresszív árpolitikát alkalmaz a beszállítóival szemben, a magyar szereplőktől érkező vészjelzések is bizonyítják. Legutóbb egy zenei CD-ket forgalmazó magyar cég nyilatkozta, hogy a tönk szélére került, mert a Tesco előbb különféle követelésekkel állt elő vele szemben, majd kilistázta, s az eladott árut sem fizette ki, csak hónapokkal később. A Tesco közleményben tagadta a beszállító által elmondottakat.
Varga Mihály: Jövőbeni munkámmal is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálom