Semmittevés után tarolás

Bár Magyarország fővárosában az eltelt négy évben nem épült egy centiméternyi metróalagút, és a korábbi ígéretek sem valósultak meg, az országgyűlési választás első fordulójában a fővárosban tarolt a Budapestet is irányító MSZP–SZDSZ-koalíció, összességében a listás szavazatok 56,06 százalékával. Alig másfél héttel a választás előtt Gyurcsány Ferenc és Demszky Gábor 800 milliárd forintos fejlesztési tervről szóló szerződést kötött, amelynek számos pontja olyan ígéretet tartalmaz, amelyet a balliberális városvezetés másfél évtizede képtelen beváltani.

Budapesten vasárnap az MSZP 43,78 százalék szavazatot kapott, míg az SZDSZ országos eredményét csaknem megduplázva, 12,28 százalékot szerzett, így a Fidesz 35,11 százalékkal hiába lett a budapesti második helyezett, a külön induló MDF 5,3 százalékos szereplése is az ellenzék hátrányát jelzi. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi balliberális városvezetés eredmények nélkül is sikerrel szerepel választásról választásra. Emlékezetes, a polgári kormányzás idején a fővárosban felépült a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Millenáris Park, a lágymányosi egyetemi központ, megújult a Hősök tere, újjáépült az Uránia Nemzeti Filmszínház, valamint a leégett sportcsarnok helyén a Budapest Sportaréna. Eközben az 1998 és 2002 közötti ciklusban az MSZP és az SZDSZ ellenzékként folyamatosan Budapest ellehetetlenítéséről, „kiszárításáról”, a négyes metró beruházásának leállításáról beszélt, sőt Demszky Gábor főpolgármester mind a mai napig 100 milliárd forintos elvonást emleget. A négy évvel ezelőtti kormányváltás után a kormánypártok nagyarányú fejlesztést, az árvízvédelmi gátak megépítését ígérték, s első helyre a négyes metró beruházását tették.
Ehhez képest az idén március 27-én Demszky Gábor és Medgyessy Péter volt miniszterelnök sokadszorra bejelentve a beruházás tényleges megkezdését, tegnap letette a négyes metró alagútjának alapkövét. Bár a tényleges alagútfúrás csak jövőre kezdődik, a balliberális politikusok továbbra is az Orbán-kormányt hibáztatják, hogy az eltelt négy évben egy centiméternyi pályaszakasz sem épült.
Mint arról beszámoltunk, az első markológépes „kapavágásokat” bemutató főpolgármester kijelentette: amikor 1998-ban az akkori pénzügyminiszter Medgyessyvel aláírta a metróépítést szabályozó szerződést, arra számított, hogy 2003-ban már utazhatnak is a földalatti járművön. – A nyolc évvel ezelőtti kormányváltás után azonban a kicsinyes politikai boszszú, a provincializmus kerekedett felül, így 2003-ban másodszorra kellett az állammal szerződést kötnünk a beruházásról – mondta az SZDSZ-es politikus.
– Demszky Gábor minden metrómegállónál letehet egy alapkövet, tény: főpolgármestersége 16 éve alatt egyetlen centiméternyi alagutat sem épített. A jogállamiság semmibevétele felemlegetni az 1998-as, a polgári kormányzat által felmondott szerződést, amelyről a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, hogy jogalap nélkül kötötték, ugyanis az állam csak a költségvetésben jóváhagyott mértékig vállalhat kötelezettséget. Megdöbbentő, hogy miközben a metró PR-munkáira több száz millió forintot költenek, az elfogadott nyomvonalra még építési engedélyt sem kapott a főváros – mondta lapunknak Kupper András, a fővárosi Fidesz–MKDSZ-frakció vezetője.

Másfél évtized ígérete. Demszky Gábor programja a főváros számára – ezzel a címmel jelentette meg kiadványát a ma is regnáló főpolgármester 1990-ben. A program többek között a következőket tartalmazza: a közúti közlekedési hálózat, a Duna-hidak fejlesztése, a Hungária körút kiépítése, az M0-s körgyűrű és a hozzá csatlakozó úthálózat, valamint a metróhálózat fejlesztése, a csepeli gerincút megépítése, a BKV átszervezése, a gyógyfürdők felújítása, a levegőtisztaság és a zöld felületek védelme. E másfél évtizedes ígéretek „megcsinálásáról” kötött a napokban szerződést a kormány és a főváros.