Továbbra is a bankbetétet és a készpénzt favorizálják a magyarországi befektetők – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatásaiból. Az első negyedév végére a bruttó lakossági pénzügyi megtakarítások mintegy 19 500 milliárd forintra rúgtak. Ezen belül a készpénz és a bankbetétek aránya csaknem 40 százalékos, vagyis legalább minden harmadik félretehető forintunkat bankszámlán vagy otthon, a párna alatt tartjuk. A számok egyúttal azt erősítik, hogy a befektetők – amennyiben lehet – még rövidebb távon terveznek. Miért is népszerű a bankbetét? Azért, mert ez a termék egyszerű és rövid távra ideális befektetési formának nevezhető. Legfőbb előnye, hogy biztonságos, és az így elérhető nyereség pontosan kiszámítható, valamint a bankbetétekben elhelyezett megtakarítások biztonságára garancia is van.
Amúgy a jegybanki statisztikából az is kiolvasható, hogy hazánkban még felkapott a befektetési jegy és a nyugdíjpénztár is, ugyanakkor a „tőzsdézést” mutató részvénytartási hányad alacsony a nyugat-európai és az észak-amerikai helyzethez képest. Egyébként utóbbi – számos tekintetben – kultúra és tradíció kérdése is. Nem árt, ha tudjuk, a börze szerepe az angolszász világban a legjelentősebb. Itt a részvénypiac az első számú tőkeszerzési hely, és a lakosság megtakarításainak is a legkedveltebb célpontja – szemben a magyarországi állapottal. Ám egyes ázsiai országok is – a hosszú angolszász befolyás következtében – tőzsdefanatikussá váltak. Szingapúrban, Hongkongban vagy Japánban nincs ember, akinek ne lenne részvénye, és nincs vállalat, amely bizonyos méret fölött ne menne tőzsdére. A kelet-közép-európai térségben ez a tőzsdekultúra még nem honosodott meg. Csakúgy, mint az e régiótól kategóriákkal fejlettebb Ausztriában sem. Bármilyen meglepő, az osztrákok – hozzánk hasonlóan – azzal küszködnek, hogy sokkal népszerűbbek a banki hitelek, mint például a részvények. Egyébként hozzávetőleg 280 milliárd forintra rúg a jegybanki statisztikák szerint a magyar lakosság kezében lévő hazai részvények állománya. Csak összehasonlításként: a Budapesti Értéktőzsde kapitalizációja, vagyis a parketten forgó papírok összértéke 7620 milliárd forint. Az MNB kimutatásai szerint a magyar részvények nyolcvan százaléka a külföldiek kezében van. A magyar háztartások mindössze egy százalékának van részvénye. Utóbbiak régiós viszonylatban is rendkívül alacsony számok, a két számjegyű nyugat-európai, illetve észak-amerikai részvények mellett jelentéktelennek tűnnek. A felmérések alapján Nyugat-Európában a lakossági megtakarítások 20–35 százaléka, az Egyesült Államokban a fele található részvényekben.
Minden marad a régiben, vagy mutatkoznak a fejlődés lassú jelei? A kutatói felmérések alapján arra lehet számítani, a kamatok folyamatos mérséklődésével a banki megtakarítási forma szerepe tovább csökken, cserébe kismértékben erősödhet a nem részvény típusú értékpapírok, például a befektetési alapok vonzereje. Az erre utaló jel, hogy ha összeadjuk az alapok által kezelt vagyont, akkor mintegy 2100 milliárd forintos pénzügyi tőkéről beszélhetünk.
Lemaradásban. A kutatóintézetek felmérése alapján a magyar lakosság 60 százalékának egyáltalán nincs semmilyen befektetése, míg ez az arány kilenc nyugat-európai ország átlagában 22 százalék. Az összehasonlító vizsgálatok szerint Csehországban a lakosság 55, Lengyelországban 62 százalékának nincs semmilyen befektetése. A GKI szerint a hazai háztartások 56 százaléka egyáltalán nem tud megtakarítani, 15 százaléka, bár képes rá, ám a félretett pénzt nem fekteti be, 12 százaléka pedig nem törődik ezzel a kérdéssel. A maradék 17 százalék képes ugyan pénzt félretenni, és megtakarítását tudatosan alakítja, de körükben is a kevésbé modern megtakarítási formának számító bankbetét a legnépszerűbb eszköz.
origo.hu
Orbán Viktor: Most egy teljesen új gazdaságpolitikára van szükség
