Demszky Gábor tegnap az SZDSZ ügyvivői testületének felkérésére elvállalta, hogy ötödszörre is elindul az őszi főpolgármester-választáson. A hét végén a párt fővárosi választmánya kérte ugyanerre a tisztséget tizenhat éve betöltő politikust.
A rendszerváltozás utáni Magyarország fővárosát négy ciklus óta irányító SZDSZ-es Demszky Gábort az 1990. október 31-én megalakuló Fővárosi Közgyűlés – az akkori jogszabályok szerint – Budapest főpolgármesterévé választotta. A kampányban Demszky a tettek embereként mutatkozott be a fővárosiaknak. Az SZDSZ tizenhat évvel ezelőtti választási kampányfüzete szerint Budapest súlyos problémái – nagyvárosi zsúfoltság, közlekedési csődhelyzetek, az infrastruktúra-hiány, a lakásínség, a szennyeződés és a romló közbiztonság – nagy részben a letűnt rendszer által mesterségesen előidézett csőd következményei. Ezért a szabad demokraták nyílt, szabad, liberális önkormányzatot és azonnali cselekvést ígértek.
*
Utóbbiak között szerepelt többek között a fővárosi bürokrácia csökkentése, a legszennyezettebb levegőjű útvonalak átmeneti tehermentesítése, tárgyalások a kerületekkel a feladatok pontos megosztása érdekében, azonnali intézkedések a zöld területi beépítések megakadályozására. Mindezekből azonban szinte semmi nem valósult meg, hiszen a bürokrácia nem csökkent, a főváros levegőszenynyezettségére nemrég nyílt levélben hívták fel Demszky Gábor figyelmét környezetvédő szervezetek, a kerületekkel csak kampány idején egyeztet a főpolgármester, szakemberek szerint Budapesten csaknem négy városligetnyi zöld terület tűnt el. Az önkormányzati választásokat követően Demszky lement az aluljárókba, s azt ígérte: felszámolja a hajléktalantanyákat. Azóta egyre több hajléktalan él a föld alatt.
– Még sok a dolgunk, de jó úton járunk. Menjünk együtt tovább! – olvasható Demszky Gábor 1994-es választási hirdetésében. A főpolgármester a kampányban azt hangoztatta, hogy az elmúlt négy évben 52 milliárd forintot költöttek infrastruktúra-fejlesztésre, s Budapest jobban fejlődött, mint az ország. Az SZDSZ komoly eredményként a tömegközlekedés fenntartását, a Nagyvásárcsarnok és a Vígszínház felújítását mutatta fel, miközben az Antall-kormányt követő Horn-éra első intézkedései között mondta le a világkiállítást, a fővárosi vezetéssel egyetértésben. Akkori kampányát Demszky az állam által építtetett Lágymányosi híd felavatásával kezdte.
Az első ciklusban az SZDSZ kisebbségben kormányozta Budapestet, 1994 után viszont azóta is az MSZP-vel együtt alkotják a koalíciós többséget. Ebben az időszakban kezdődött a négyes metró tervezése is, amely már ma is szállíthatná az utasokat, ha a város vezetői és a balliberális kormány nem utasítja el, hogy azt orosz cégek építsék meg az államadósság fejében. Ekkor már tipikus fővárosi jelenségként könyvelték el az itt élők a közbiztonság és a köztisztaság tragikus helyzetét. A statisztikák szerint ugyan a városban csökkent a bűnözés, azonban egyes kerületekben nőtt, s a kutyapiszok, a szemét továbbra is zavarja az embereket. Ennek ellenére Demszky Gábort eddig mindig újraválasztották, 1998-ban a „világvárost építünk” szlogen jegyében. Nyolc éve metróépítést, új hidakat, lakható várost ígért a balliberális politikus, aki a 2002-ig tartó időszakban elsősorban az Orbán-kormánnyal állt, ahogy ő mondja, háborúban. A polgári kormányzat nem támogatta a négyes metró építését, s nem adott garanciát több fővárosi fejlesztésre sem, Demszky szerint azért, mert a fővárost „ki akarták szárítani”.
A korábbi ígéreteket 2002-ben újra megismerhették a választók. A főpolgármester Fővárost Európának címmel megjelentette Budapest európai fővárossá fejlesztésének programját, amelyben fő elemként szerepelt a metróépítés, az aquincumi híd, az albertfalvai híd felépítése, a központi szennyvíztisztító beruházásának megkezdése, a közúthálózat jelentős részének felújítása, a „zöld város” kialakítása. Ehhez képest négy év elteltével a főváros vezetői eljutottak odáig, hogy letették a négyes metró és a szennyvíztisztító alapkövét. A választásokat megelőző időszakban valóban „soha nem látott mértékű” útfelújításokba kezdtek, azonban az önkormányzat adósságállománya idén már meghaladja a 150 milliárd forintot.
origo.hu
ÉKM: Minden magyar számára alapjoggá tesszük a közösségi közlekedéshez való hozzáférést
