Tegnap megszületett másfél évtizedes késéssel az a fővárosi intézkedési program, amelynek elkészítésére már egy 1990-es törvény felhatalmazást ad az önkormányzatoknak a levegőtisztaság védelme érdekében. Azóta több jogszabály, valamint uniós előírás is született e területen, azonban a szükséges lépések a mai napig elmaradtak. Bár a program alapján hosszú távon, a fővárosi fejlesztési elképzelésekkel összhangban, jelentősen korlátozhatják a belváros forgalmát, behajtási vagy útdíjat vezethetnének be, csökkenthetik a közlekedési sávokat, a következő években mindezeknek nincs realitásuk. Az elfogadott határozat szerint a város vezetőinek szeptember 30-ig konkrét felelősöket és határidőket tartalmazó intézkedési tervet kell készíteniük. Ezt a környezetvédő szervezetek régóta szorgalmazzák, mert szerintük katasztrofális mértékű a légszennyezettség.
A közgyűlési vitában Zsinka László, a MIÉP–Jobbik-frakció vezetője kiválónak nevezte, sőt a fővárosi képviselők „bibliájának” nevezte az előterjesztést, azonban rámutatott, hogy a jelenlegi gyakorlat azzal ellentétes. Endrédy István (Fidesz–MKDSZ), a fővárosi környezetvédelmi bizottság alelnöke kiemelte, hogy a levegőtisztaságért a fővárosnak számos közlekedési kérdést – így például az M0-s körgyűrű befejezését, a körvasút kiépítését – meg kell oldania, s véget kell vetni a zöld területek folyamatos csökkentésének. „Hiába ígérnek őszre lépéseket, az utakat nyáron kell sűrűbben locsolni, és mindjárt kisebb lenne a porszennyezettség.” Utóbbit egyébként a közgyűlés beépítette a füstköd-, köznapi nevén a szmogriadóról szóló rendeletébe is.
Bakonyi Tibor MSZP-s főpolgármester-helyettes szerint a légszennyezettség csökkentését szolgálja a múlt évben beindított közlekedésfejlesztési program, a metróépítés, a villamosok korszerűsítése, az útfelújítások, a buszsávok kialakítása, a kerékpárút-hálózat bővítése, s a közeljövőben olyan intézkedésekre kell számítani, mint például a kéményvizsgálatok szigorítása, a kéményseprés szolgáltatásának bővítése tüzeléstechnikai szaktanácsadással, a tömegközlekedésben használt buszok katalizátorral való felszerelése, a távfűtési hálózat bővítése, az arról történő leválás jogi korlátozása.
A fővárosi képviselők egy tavalyi törvénymódosítás alapján új lakásbérleti rendeletet alkottak, amelynek alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő kétezer lakás bérleti díja három év alatt jelentősen emelkedik az ideihez képest. A MIÉP–Jobbik-frakció szerint elfogadhatatlan, hogy szociális alapú bérbe adásnál 60, költségelvűnél 40, míg a piacinál 109 százalékkal kell majd többet fizetni, mint az idén. A koalíciós képviselők szerint viszont az új rendelet tisztább helyzetet teremt, s ezután már a kerületek is megalkothatják saját rendeleteiket.
Úgy tűnik, hogy az MSZP és az SZDSZ nem akar tiszta viszonyokat az úgynevezett benzinbotrány ügyében, amelyben vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Fidesz–MKDSZ-frakció, ám a balliberális többség napirendre sem tűzte azt, mint ahogy – a koalíciós gyakorlatnak megfelelően – Székely Gábor (SZDSZ) javaslatára további 22 ellenzéki előterjesztést sem tárgyaltak. Az üzemanyag-visszaéléssel kapcsolatban Kupper András, a fővárosi Fidesz–MKDSZ-frakció vezetője tegnap levelet írt a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Ebben a július 20-ig meghosszabbított, a városházi gépkocsihasználat ügyében indított nyomozásról várnak közérdekű adatokat, többek között, hogy kit vagy kiket érint az említett feljelentés a főváros vezetői, képviselői, köztisztviselői, alkalmazottai vagy családtagjai köréből, s hogy nyilvánosságra hozhatók-e a vitatott üzemanyag-elszámolási dokumentumok.
Vitát keltett az is, hogy miközben a leendő baloldali kormány súlyos megszorításokat tervez az országban, a fővárosi egyszemélyes gazdasági és közhasznú társaságoknál az infláció mértékét meghaladó, 5,8 százalékos jövedelememelésről döntött a közgyűlés. Az ellenzéki képviselők különösen a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatójának javadalmazását nehezményezték. Héray Lászlónak 50 ezer forinttal, 500 ezer forintra emelték az alapbérét június elsejétől, s prémiumának mértékét az éves alapbér száz százalékában határozták meg.
origo.hu
Üldözte a párját a férfi, mert nem bírta feldolgozni a szakítást
