Még napirendre tűzését sem javaslom a Hajógyári-sziget kerületi szabályozási tervének (kszt), amíg nem értékeltük a jelenleg is készülő környezeti hatástanulmányt – nyilatkozta lapunknak Tarlós István, Óbuda–Békásmegyer független polgármestere, aki elképesztőnek tartja, hogy a Fővárosi Közgyűlés a növényzet, az élővilág megmentése és az árvízvédelem szakmai kérdéseinek megismerése nélkül döntött április végi ülésén a kszt-ről.
– A kerület a beruházóval és a Védegylettel közösen – a környezetvédők javaslatára – az Öko Rt.-től rendelte meg a hatástanulmányt, amely május 26-ra készül el, s az öt nappal később esedékes testületi ülésünkig kevés az idő annak kiértékelésére – magyarázta a polgármester, hozzátéve: amennyiben a kerületi képviselők többsége mégis elfogadná a tervet, kénytelen lenne a döntést felfüggeszteni és az előterjesztést újratárgyaltatni.
A KSZT-ről szerdán tartott lakossági fórumot Sipos Gábor óbudai főépítész és Nagy Béla, a tervet készítő Mű-Hely Rt. tervezője. A fórumon részletesen ismertették a terveket számítógépes animációs vetítéssel egybekötve, azonban kiderült, hogy az itt élő emberek jelentős része nincs tisztában azzal sem, hogy kerületüknek semmi köze a beruházáshoz, tulajdona nincs a szigeten, s a helyi önkormányzat csak a kszt elfogadásával tudja korlátozni a nagymértékű beépítést.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kerületi és a fővárosi képviselők is elfogadták azt a háromoldalú településrendezési keretszerződést, amely lehetővé teszi, hogy a volt gyárterületet beépítse az izraeli érdekeltségű Álomsziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. A Fővárosi Közgyűlés ugyanakkor egyetértett az Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes szerint az eredetihez képest jelentős mértékben csökkentett beépítést tartalmazó kszt-vel is. Ismert, a közgyűlés márciusban elhalasztotta a döntést, s akkor a híradásokban, az írott és az elektronikus sajtó egy részében úgy jelent meg, hogy a főváros visszadobta a tervet a kerületnek.
– Tiltakozom az ellen, hogy az ügyben félretájékoztatják az embereket: a szabályozási terv elkészítését a főváros rendelte meg, és azért ők is fizetnek – fogalmazott lapunknak Tarlós István.
Az április végi tanácskozáson a város vezetői elmondták: a Hajógyári-sziget déli részére, jelentős részben az egykori üzemterületre – rozsdaövezeti beruházásként – 400 milliárd forintból az eredetileg tervezetthez képest kisebb konferenciaközpont: tízezer helyett 3500 ember befogadására alkalmas épület, szállodák, apartmanházak, sportlétesítmények, szórakozóhelyek épülhetnek, a felszínen 35, a föld alatt 85 százalékos mértékben. – A háromoldalú szerződés pénzügyi és jogi garanciákat tartalmaz arra, hogy az Álomsziget Kft. 14,5 milliárd forintos közcélú fejlesztéssel felújítja a szigetre vezető két hidat, alagutat épít a Bogdáni út és a sziget között, rendezi a Szentlélek teret és környékét, közlekedési kapcsolatot alakít ki a beruházási terület, az Árpád híd és az Árpád fejedelem útja között, árvízvédelmi töltéseket emel, valamint feltárja és bemutatja az egykori Hadrianus-palota romjait – ígérték az előterjesztők.
A fejlesztés előzménye, hogy az izraeli hátterű Plaza Centersnek, illetve az érdekeltségébe tartozó Ercorner Kft.-nek adta el az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2003-ban a Hajógyári-szigetnek majdnem a harmadát a rajta lévő épületekkel együtt, majd az új tulajdonosok megalakították az Álomsziget Kft.-t. A Hadrianus-palota területének kiárusítását korábban még Hiller István (MSZP), a kulturális tárca volt vezetője és Schneller István, Budapest főépítésze is törvénytelennek nevezte.
A szerdai fórumon Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum főigazgatója, s a kilencvenes években ásatásokat végző régészek, Kérdő Katalin és Németh Margit felhívták a figyelmet arra, hogy a Hadrianus-palota kiterjedése sokkal nagyobb lehetett, mint amiről most tudnak, s ha a tervezett építkezésekkor feltárandó leletek igazolják a feltételezést, illetve megtalálják a védmű részeit, a jelenleg hatályos törvények szerint akár az egész fejlesztést is leállíthatják.
A fórumon megjelentek közül sokan nehezményezték, hogy csak most tájékoztatják őket, amikor az állam privatizálta a területeket, vagy amikor a főváros döntött, akkor senki sem volt kíváncsi a véleményükre. Többen aggódtak a főváros zöld területeinek további csökkenése, a gépjárműforgalom bővülése miatt. Megelőzően környezetvédő civil szervezetek tiltakoztak a túlzott beépítés ellen. A Védegylet többek között kifogásolja, hogy az építkezés területén levő 800 fából csupán 89-et javasol a szabályozási terv feltétlen megtartásra, így a többi fa kivágása, és a zöld felületek jelentős csökkenése valószínűsíthető. – Kérdés, hogy a beruházáshoz kapcsolódó árvízvédelmi intézkedések mennyiben növelik az árvízveszélyt a város más területein, összefüggésben a Duna budapesti árterületének más részein zajló vagy tervezett ártérszűkítő beruházásokkal – olvasható a Védegylet állásfoglalásában, amely hangsúlyozza: véleményüket a készülő környezeti tanulmány eredményének ismeretében pontosítják majd.
A Levegő Munkacsoport és az Élőlánc Magyarországért nevű párt szintén aggályosnak tartja a tervezett beruházást, ugyanakkor a megmaradó fővárosi zöld területek sorsának felülvizsgálatát is javasolják. Szerintük a Sziget-fesztivál jelentős kárt okoz a növényzetben, s a négykerekű motorok, az úgynevezett quadok használatát is korlátozni kellene.
origo.hu
ÉKM: Minden magyar számára alapjoggá tesszük a közösségi közlekedéshez való hozzáférést
