A külföldi működő tőke érkezése – legalábbis a hazai tapasztalatok alapján – az esetek többségében „áldás” egy adott ország gazdaságának. Nemcsak hogy – a beruházások révén – munkahelyet teremt, illetve fejlett munkakultúrát honosít meg, hanem a félretervezett költségvetés tátongó lyukait, illetve a folyó fizetés mérleg deficitjét is ilyen forrásból lehet betömni. Természetesen a piacgazdasági átmenet időszakától a külföldi működő tőke fontos, azonban ellentmondásoktól nem mentes szerepet töltött be Magyarország modernizációjában. Tény, a külföldi érdekeltségű cégek jelentős mértékben hozzájárultak a kiviteli boomhoz, a beruházásokhoz, a foglalkoztatáshoz, a vállalati és fogyasztói kultúra átalakításához. Ugyanakkor a külföldi tőke által befolyásolt exportnövekedés fokozott importfüggőséggel párosult, amely komoly finanszírozási igényt támaszt. Akárhogyan is, a tapasztalatok szerint az államháztartási hiány részleges vagy teljes „pénzelésére” a külföldi működőtőke-beáramlás elszámolástechnikai eszközzé vált.
A gondot az okozza, hogy a deficit és a tőkebefektetések közötti rés mértéke egy sebezhetőségi faktor. Egyébként az összesített működőtőke-beáramlás hazánkban több mint ötvenmilliárd eurót tesz ki. A kimutatások szerint Magyarország legnagyobb befektetője Németország, az összes befektetés több mint harminc százalékával. A második helyen Hollandia szerepel, majd Ausztria, az Egyesült Államok és Franciaország, illetve Svájc következik. Az ágazati megoszlás szerint az első helyen a járműgyártás áll. Szakértők szerint a külföldi működő tőke akkor „jó”, ha minőségi is. Magyarán fejlesztéssel, innovációval, sok-sok munkahellyel együtt „telepszik le”: a befektetők hosszú távon számolnak a pénz megtérülésével. Az elmúlt másfél évben tapasztalt tendenciák alapján várhatóan idén is lendületben lesz a működőtőke-beáramlás Magyarországon. Szükség is van rá, hiszen hazánk alapvetően tőkeszegény országnak minősül az Európai Unióban. A nagy multinacionális cégek az elmúlt években már Szlovákiára, Romániára és Bulgáriára is kacsingattak. Hazánk számára viszont pótlólagos lehetőség, hogy a hozzánk közel fekvő országok (Ausztria, Németország és Olaszország) kis- és középvállalkozásai is egyre aktívabb befektetők. A Világbank negyedéves jelentése alapján Európában az idei év fellendülést hozhat a külföldi működőtőke-beáramlás területén. Miért is vonzó Magyarország? Hazánk egyebek mellett a relatív alacsony munkabérszínvonal, a fejlődő infrastruktúra, a kedvező földrajzi elhelyezkedés és a javuló vállalati kultúra miatt továbbra is kedvelt befektetési célpont.
Ugyanakkor egy – közgazdasági szempontból – meglepő folyamat is megfigyelhető. Mint fentebb utaltunk rá, miközben hazánk európai uniós összevetésben kifejezetten tőkeszegény országnak minősül, addig a magyarországi nagyvállalatok a rendszerváltás óta hozzávetőleg hatmilliárd forintnyi tőkét exportáltak a kelet-közép-európai régió különböző országaiba. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatása szerint tavaly 1,33 milliárd eurónyi tőkét helyeztek ki a hazai társaságok. A nagy tételben „játszó” cégek sora viszonylag rövid: a Magyar Telekom, az OTP Bank és a Mol. Az említett, több mint egymilliárdos tavalyi tőkekivitel durván felét ezeknek a cégeknek a bevásárlásai jelentik. A hazai vállalkozások külföldi befektetéseit főként a nyugat-balkáni privatizációs folyamatba való bekapcsolódás, illetve az ehhez kötődő támogatott beruházások határozták meg. A célországok elsősorban Románia, Horvátország és Bulgária, illetve Szlovákia.
Világbanki figyelmeztetés. A felzárkózó országok, köztük Magyarország is, mind jobban függnek az olcsó külföldi tőkétől, és ez egyes szakértők szerint emlékeztet az 1990-es évek végi pénzügyi válsághoz vezető helyzethez – áll a Világbank tanulmányban. Tavaly a legtöbb tőke, 329 milliárd dollár, az európai, a közép-ázsiai és az ázsiai–csendes-óceáni felzárkózó országokba került. A befektetők azonban nem becsülik fel kellőképpen a bevásárlásaik kockázatát: a felzárkózó sztárok – Kína, Chile, Magyarország, Malajzia, Mexikó, Lengyelország, Oroszország és Thaiföld – és a többi felzárkózó piac közötti szakadék megmaradt.
origo.hu
Menczer Tamás: Lenézik a magyar embereket!
