Választási eredményei alapján a Szövetség egyik legsikeresebb politikusának számít, mégis kétségessé vált, hogy az I. kerületben pártja indítja-e harmadszorra is az őszi polgármester-választáson. Miért?
– A Fidesz országos választmánya már június elején jóváhagyta újbóli polgármester-jelöltségemet. Az előzményekhez tartozik, hogy a szövetséggé alakulás óta a jelölési folyamatban a helyi szervezetek csak javaslatot tesznek, a döntést az úgynevezett önkormányzati választási egyeztető bizottságok hozzák. Esetemben az történt, hogy a budapesti választmány elnöksége érvek nélkül elutasította a nevemet, de új jelöltet nem állított. Ez ellen a csaknem egyhangúlag támogató kerületi szervezet nevében kifogást emeltem, de még ennél is többet mond, hogy ugyanezt tette a Szövetség országos elnöksége is, az országos választmány elnöksége pedig ellenszavazat nélkül véglegesítette a jelölésemet.
– Kik akarták, hogy ne ön legyen a jelölt?
– Személyeskedésekkel nem foglalkozom. Nyolcéves polgármesterségem alatt nyilván kiderült rólam, hogy önkormányzati ügyekben határozott döntéseket hozok, mindig kiállok az álláspontom mellett, így óhatatlanul is érdekeket sértek. Egy vezető nem lehet bizonytalan, s én sem futok el a konfliktusok elől, ha azok a kerület érdekeit szolgálják. Hozzáteszem: amióta polgármester vagyok, igyekeztem a korrupciónak még a lehetőségét is minimálisra csökkenteni a kerületben.
– Ennek ellenére több támadás érte a sajtóban: a találgatások szerint a Várkertbazár hasznosítása körüli visszásságok, valamint szülei hajdani kisvállalkozása újra ürügyet szolgáltattak jelölése megkérdőjelezésére.
– Ezek a vádak, híresztelések és rágalmazások alaptalanok, egy tőről fakadnak, s nyugodtan kimondhatom, hogy a baloldal érdekeit szolgálják. A Fidesz választási veresége után a balliberális sajtó belső ellentéteket keres, és azokat igyekszik felnagyítani. Az önkormányzati választásokra történő felkészülés során óhatatlanul szükséges személyi változtatásaink nyomán megpróbálnak minél több sértett embert megszólaltatni, azt sugallván, hogy nem az országban, hanem a Fideszben nagy a baj. Céljuk, hogy a Gyurcsány-kormány súlyos megszorító intézkedéseiről, azok hatásairól tereljék el a figyelmet, és választóinkat, szimpatizánsainkat elbizonytalanítsák. Esetemben is tetten érhető ilyen egységbontó szándék: vannak, akik saját érdekeiket, egyéni ambícióikat a Szövetség érdekei fölé helyezik, és ha nem érik el céljukat, még ártani is hajlandók. Arra is fel kell készülnünk, hogy ezzel egyelőre nem is fognak leállni…
– Mégis mi lehet az alapja a híreszteléseknek?
– A Várkertbazár hasznosításával kapcsolatban a nyilvánosság előtt már számos alkalommal elmondtam észrevételeimet és kifogásaimat. Nem támogatom a hasznosítási terveket készítő cég elképzelését, amely a Várhegy gyomrában egy hatalmas üzletközpont kialakítását célozza. Az ügyben egyébként a többségében állami tulajdonban álló Várgondnokság Kht. mondja ki a döntő szót, nyilván a kormányzati szándékoknak megfelelően. Az önkormányzat egyértelművé tette: nem járulunk hozzá a beépítési szabályok bővítéséhez, és azt szeretnénk, hogy a Várkertbazár továbbra is állami tulajdonban maradjon, felújításában pedig az állam vállaljon jelentős szerepet.
– Ugyanakkor a baloldalinak nem nevezhető Heti Válasz szülei múltbeli kapcsolatrendszeréről, egy volt MSZMP-s vezetővel kötött ügyletekről cikkezett…
– Tegyük hozzá, megalapozatlan és ellenőrizetlen internetes híresztelésekre hivatkozva, ezért aztán helyt is adtak a helyreigazításomnak. A történet röviden a következő: édesanyám egyetlen munkahelyen, a Taurus Gumiipari Vállalatnál, illetve jogelődjénél dolgozott 32 éven keresztül. Itt természetesen ismerte a vállalat vezetőit, köztük Tatai Ilona vezérigazgatót is, aki egy ideig az MSZMP PB tagja volt. Szüleim vagy közeli hozzátartozóim soha nem voltak tagjai az állampártnak. Nyugdíjazásuk után szüleim 1991-ben alakítottak egy műanyag-feldolgozó kisvállalkozást. A kft. kötelező törzstőkeemelésekor édesanyámék volt kollégáitól kértek anyagi segítséget, amelyet tulajdonrész formájában jelenítettek meg. Amikor a tényleges tevékenységet már nem tudták tovább folytatni, az én nevemben váltottuk ki a Tatai Bt. kétszázezer forintnyi üzletrészét. 1998-ban, miután országgyűlési képviselővé választottak, a kft.-vel minden formális kapcsolatomat megszüntettem. A kisvállalkozást szüleim 2001-ben tartozás és követelés nélkül értékesítették.
– Információnk szerint a Fidesz fővárosi szervezetében többen is vezetési stílusa miatt bírálták.
– Kétségtelen, hogy az önkormányzatban megkövetelem a munkát az alpolgármesterektől, a képviselőktől éppúgy, mint a hivatal dolgozóitól. Azt is természetesnek tartom, hogy ciklusonként szükség van bizonyos személycserékre, de én mindenkivel törekszem az együttműködésre, már akivel ez egyáltalán lehetséges. Példaként említhetem, hogy bár bizonyos kérdésekben jelentős politikai véleménykülönbségünk van, az I. kerületi képviselő-testület egyik legfelkészültebb bizottsági elnöke éppen szocialista. Egyébként az önkormányzatot nem tekintem pártpolitikai csatatérnek vagy zsákmányszerző területnek.
– Polgármesterként hogyan látja, miként változott az I. kerület?
– Nyolc éve, 1998 végén egy félmilliárdos adósságállománnyal küszködő, lényegében a csőd szélén álló, rendezetlen intézményhálózatú önkormányzatot vettem át, és most költségvetési hiány és hitelfelvétel nélkül működünk. Ha ezt összevetem a kormány mai teljesítményével, az ország eladósításával, ez nem kis eredmény. Mi gyakorlatilag minden önkormányzati szolgáltatást magas színvonalon tudunk nyújtani az itt élőknek, a bölcsődéktől a nyugdíjasellátásokig. Azt is sikernek tartom, hogy megőriztük a működőképességet, sőt intézményeinket folyamatosan felújítjuk. A közelmúltban adtuk át két orvosi rendelőnket, a gyermekfogászatot és az idősek klubját. Az I. kerület az átlagosnál tisztább, játszótereinket, parkjainkat folyamatosan karbantartjuk, gondozzuk. A kerület lakóházainak közel 60 százalékát önkormányzati segítséggel tatarozták.
– Kóka János azzal kampányolt, hogy ő majd eladja a bérlőknek a vári lakásokat.
– A műemlék épületekben lévő lakások privatizációja nem rajtunk múlik. Egy hatástanulmányt kellene készíttetni, ám amíg az illetékesek, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem dönt arról, hogy mi is szerepeljen ebben a dokumentumban, nem lehet mit tenni.
– Ugyanabban a városban lévő kerületre más-más jogszabály vonatkozik? A Terézvárosban ugyanis lakottan, a bérlőkkel együtt dobta piacra az önkormányzat a műemléknek nyilvánított épületeket.
– Erre valóban lehetőséget adnak a törvények, ám ezt az eljárást mi rendeletben tiltjuk. Társasházzá ugyan nem alakítható egy műemlék épület, ám egy tulajdonos, akár az önkormányzat, akár egy cég felelhet az ingatlan fenntartásáért. Mi nem szeretnénk, hogy gazdasági társaságok kezébe kerüljön a vári polgárnegyed, s a hagyományos lakóterület irodaövezetté váljon. Itt 800 éve polgárok élnek, és még ma is van olyan dinasztia, akik 1686-ig tudják visszavezetni, hogy őseik a Várban laktak.
– Sikerre számít októberben?
– Igen. A csapat összeállt, szövetségeseinkkel együtt azért dolgozunk, hogy ismét kiérdemeljük az I. kerületiek bizalmát. Azt tudjuk, hogy az MSZP és az SZDSZ ismét közös jelöltet állít, ám leendő ellenfelem személyében még nem tudott egyezségre jutni a koalíció. Egy biztos, hogy az elmúlt négy évben tulajdonképpen kormányzati és fővárosi ellenszélben sikerült apró, de összességében az emberek életkörülményeit javító, komfortosabbá tevő eredményeket elérnünk. Kiemelt idegenforgalmi területként állami támogatást nem kapunk, az ország szégyene az is, hogy a főváros szinte egy fillért sem költ a Várnegyedre, például a graffitimentesítésre. Már ott tartunk, hogy a főváros helyett mi ültetünk fákat, és magunk parkosítunk. Nálunk nincs kutyapiszok, ugyanis mi tisztítjuk a járdákat, az utcákat. Politikai programom szerint a valódi fejlődéshez az szükséges, hogy az önkormányzati munkában a hangsúly a közös helyi érdekeken legyen, ne pedig a pártpolitikán, a kormány–ellenzék, illetve a főváros–kerület álellentéteken.
origo.hu
Alaposan helyretették a parlamentben a bűnöző Varju Lászlót
