Holnap dönt a Fidesz országos elnöksége, hogy elfogadja-e azt az öt feltételt, amelyeket Orbán Viktornak fogalmazott meg, és első ránézésre felfogható akár egy városvezetői programvázlatnak is. Vegyük sorra: mit jelent az ön számára a függetlenség?
– Nem kívánok párttag lenni! A rendszerváltozás előtt teljességgel kizártam ezt, s csak 1989-ben léptem be az SZDSZ-be, amely a legkövetkezetesebb antikommunista, rendszerváltó pártként határozta meg önmagát. Azonban hamar kiderült, félreértettem valódi szándékaikat, így 1994-ben kiléptem a szervezetből. Közismert jobboldali elkötelezettségem, és Orbán Viktor megértette, elfogadta érveimet, amikor felsoroltam neki, hogy Óbudán 1994-ben, 1998-ban, majd 2002-ben is független polgármesterként választottak meg jelentős többséggel. Különösen a nyolc évvel ezelőtti választási eredményemre vagyok büszke, akkor egyedülállóan több baloldali szavazatot kaptam, mint az MSZP-s jelölt. Mindazonáltal a Fidesz az egyetlen párt, amely 1990 óta valamennyi önkormányzati választáson támogatott.
– A Szövetség is szabott önnek feltételeket.
– El is fogadtam, hogy én legyek a párt fővárosi listájának a vezetője, az pedig egybeesett szándékaimmal, hogy októbertől a Fővárosi Közgyűlésben dolgozzam a városért. Az önkormányzatok nem működhetnek „kis parlamentként”. Óbudán folyamatosan balliberális többség van, mégis a kerület, illetve az itt élő emberek érdekében kialakítottunk egy olyan együttműködést, amelynek alapján például a mindennapi életünket meghatározó éves költségvetést egyhangúlag fogadjuk el.
– Amikor felvetődött a neve a Fidesz főpolgármester-jelöltjeként, a kormánypárti médiumokban többen is megosztó személyiségéről írtak és beszéltek.
– Megmosolyogtató próbálkozások ezek, amikor a jelenlegi városvezetés nem törekszik semmiféle együttműködésre. Nem az a megosztó magatartás, amikor Demszky Gábor kijelenti, hogy csak azért sem lesz a jobboldalé a város, s fő céljának a Fidesz győzelmének megakadályozását nevezi? Mondjanak leendő ellenfeleim bármit, én bízom a sikerben. A budapesti választóknak tizenhat év után végre dönteniük kell: az eddigi kutyapiszkos, plakáterdőkkel teli utcákon akarnak-e a továbbiakban is közlekedni, továbbra is tétlenül akarják-e nézni, hogy épületeinket lefestik graffitikkel, hogy a hajléktalanok már nem- csak az aluljárókban élnek, hanem a bérházak bejárataiban, lépcsőházaiban is. Ezeknek a jelenségeknek a megoldásához elsősorban nem pénzre, hanem összehangolt politikai akaratra van szükség. Hiszem, hogy az emberek pártállástól függetlenül rendre, élhető városra és nem békétlenségre vágynak. Ezért fontos, hogy amennyiben én leszek a főpolgármester, az úgynevezett kormányoldal és az ellenzék is adjon főpolgármester-helyetteseket, a munkát szakmai alapokra helyezve.
– Feltételei között kiemelt szerepet kapott, hogy a Fidesz támogassa a négyes metró megépítését, az uniós városfejlesztési pályázatokat, és alkosson egy új panelprogramot. Demszky Gábor minden választás előtt a metróépítéssel kampányol. Eddig egy centiméter alagút sem épült, sikertelenségéért mégis a négy éve leköszönt Orbán-kormányt hibáztatja. Az ön kérése egyben a Fidesz kritikája is?
– Szó sincs róla. Orbán Viktor vita nélkül támogathatónak tartotta elképzelésemet. Ismert, a polgári kormány intézkedéseit a baloldalon folyamatosan félremagyarázzák, miközben egy szó sem esik arról, hogy a főpolgármester először 1996-ra ígérte a négyes metró megépítését. A mai napig senki sem adott magyarázatot, miért nem épült meg a metró az egykori orosz államadósság fejében. A városvezetés ahelyett, hogy közlekedési-szakmai kérdésként kezelte volna a metró ügyét, kizárólagosan politikai síkra terelte az ügyet. Budapest közlekedésének a válsága egyre mélyül. Ha módom lesz rá, első intézkedéseim között szerepel majd a BKV átszervezése. Nem engedhető meg, hogy a tömegközlekedésért felelős cég sokmilliárdos veszteségeit maga előtt görgetve, folyamatosan a csőd szélén táncoljon, s a terheket rendre az itt élők viseljék. A négyes metró építése egyébként éppen most, a kormány megszorító intézkedései miatt kerülhet veszélybe. Megválasztásom esetén együttműködésre törekszem a kormánnyal az uniós pályázatok ügyében, egy új panelfelújítási program megalkotásában. Ahhoz, hogy valóban megoldjuk a házgyári technológiával épített épületek gondjait, akár egyfajta állami és önkormányzati szintű garanciavállalással kialakított hitelkonstrukciót is elképzelhetőnek tartok.
– A kormány és a főváros eddig már sok mindenre vállalt garanciát: a koalíció jelenleg is a Podmaniczky-tervről és a országgyűlési választási kampányban kötött nyolcszázmilliárd forintos Budapest-szerződés megvalósításáról beszél, miközben az ország egyre nehezebb helyzetben van.
– A Podmaniczky-tervet és a Budapest-szerződést egyaránt blöffnek tekintem, az elképzelések fedezet nélküliek, a gyakorlatban megvalósíthatatlanok. A fejlesztések finanszírozását, többek között az aquincumi híd, a ferihegyi gyorsvasút, valamint az ötös metró első szakaszának megépítését kizárólag uniós forrásokból képzelik el, legkorábban 2013-ra. Ezek utófinanszírozott beruházások, az EU csak a megvalósulás bizonyos szakaszai után ad majd támogatást pályázati úton.
– Demszky Gábor Budapest barátjának nevezte Gyurcsány Ferencet az útfelújítások támogatásáért…
– A választások előtt iszonyatos tempóban elindított útfelújítások munkaszervezése elképesztő: egymással párhuzamos utakat szinte egyszerre zárnak le, ellehetetlenítve Budapest közlekedését. A kampánycélú beruházások igazolják korábbi álláspontomat: a fővárosnak nincsenek koncepciói, csak akciói vannak.
– Közismert, a főváros tizenhat év alatt eladósodott, jelenleg 150 milliárdos a hitelállomány. Van-e terve Budapest gazdasági helyzetének javítására?
– Budapest hitelállománya összességében meghaladja az éves költségvetés 30 százalékát, ez valóban súlyos eladósodottság. Talán meglepő, de elhatároztam, hogy gazdasági kérdésekben konzultálni fogok Atkári Jánossal. A jogköreitől megfosztott főpolgármester-helyettes sokszor élesen bírálja a főváros jelenlegi vagyonpolitikáját, de tárgyalásaim kifejezetten szakmai jellegűek lesznek. Tudnom kell, hogy a gazdasági ügyekben, például a portfólió kérdésében pontosan mi történt idáig, csak ezután alakítom ki a végleges álláspontomat.
– Ez vonatkozik a kilencvenes évek közepén részben privatizált közműcégek helyzetére is? Évente sok milliárd forintot visznek ki a külföldi tulajdonosok az országból osztalék és menedzsmentdíj címén, miközben például a víz- és csatornadíjak jelentősen emelkednek.
– Elképesztően sokat romlott e téren a budapestiek helyzete. A város vezetői szívesen hasonlítgatják a lakossági terheket más európai városok díjaihoz, azonban ez félreviszi a kérdést, hogy helyes volt-e a stratégiai cégeket ilyen módon privatizálni. Mindenképpen körültekintően szeretném megismerni a viszonyokat, és mérlegelni, mit lehet tenni, tudva, hogy az emberek helyzete nagyon kedvezőtlen.
– Az elmúlt évek során sok korrupciógyanús ügy keletkezett a fővárosban, ám ezeket nem engedte kivizsgáltatni a koalíció. Ön kezdeményezne-e utólagos vizsgálatokat?
– A korrupció megszüntetését nem ígérhetem, jelentős visszaszorítására viszont látok lehetőséget. Kezdeményeznünk kell például a rossz közbeszerzési törvény módosítását, és bizonyos ügyeknek a végére kell járni, de nem azzal a céllal, hogy valakire ártatlanul, nem kellő bizonyítékok alapján ráhúzzuk a vizes lepedőt. A fővárosban októbertől egy új időszaknak kell bekövetkeznie, hogy a gyanús eseteknek a lehetősége se teremtődhessen meg a jövőben.
– Mire gondolt, amikor ötödik feltételében szabad kezet kért a Fidesztől a városvezetés, a Főpolgármesteri Hivatal átszervezéséhez?
– Új struktúrát kell kialakítani, mert a Főpolgármesteri Hivatal működésében nagyon sok a párhuzamosság, a nehézkesség, hosszúak az átfutási idők, rosszul szervezett a hivatal. Ugyanakkor nem szeretném, ha elképzeléseim félelmet keltenének a hivatali dolgozók körében. Nem hatalmas leépítésekben, hanem a hatékony működés megteremtésében gondolkodom.
Lemondott az óbudai baloldali korrupciós botrány egyik főszereplője