Kormány kontra települések

Elfogadhatatlan, alkotmányellenes, szükséges, de kétséges és hosszadalmas – többek között ezekkel a jelzőkkel illették lapunknak az önkormányzati szövetségek vezetői azokat a lépéseket, amelyeket a kormány tervez azután, hogy a parlamentben az ellenzék nem támogatta az önkormányzati rendszer átalakítását célzó, kétharmados törvényjavaslatokat. A koalíció kényszerrégiókba terelné a településeket és a megyéket, miközben mára a helyhatóságok működése is veszélybe került.

Egyre nagyobb a bizonytalanság az önkormányzatok finanszírozása körül, miután Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter a héten bejelentette: az ellenzék támogatása nélkül is átalakítják a közigazgatást. A kormány a leszavazott kétharmados törvények helyett egyszerű többséget igénylő jogszabályokkal és anyagilag ösztönözné a településeket a kistérségi, a megyéket és a megyei jogú városokat pedig regionális társulások létrehozására.
Mint arról beszámoltunk, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban azt is világossá tette, hogy a 2007-től az országba érkező évi ezermilliárd forintos uniós forrás felét közvetlenül az önkormányzatok fejlesztésére fordítják, azonban a központi költségvetés nem tudja számukra biztosítani a pályázatokhoz szükséges önrészt. – Többet kell vállalniuk azon településeknek, amelyeknek többjük van – fogalmazott a kormányfő.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllő független polgármestere lapunknak kijelentette: az önkormányzati reformra szükség van, azonban a kormány tervezett lépései alkotmányellenesek. – Elfogadhatatlan, hogy átlépve a kétharmados, konszenzust igénylő törvénykezést, finanszírozási lépésekkel kényszerítsék ki a kistérségek, a régiók önkormányzati rendszerét, miközben a települések működőképességük határára érkeztek. Többletforrás nélkül elképzelhetetlen bármilyen reform – tette hozzá.
Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, Veszprém SZDSZ-es polgármestere szerint viszont az ellenzék is felelős a jelenlegi helyzetért, mert konszenzuskeresés helyett elvetette a kormány javaslatait. – Megérett az idő a reformra, ezt pártállástól függetlenül mindenki érzi, azonban nem akarásnak most valóban nyögés lett a vége – fogalmazott Dióssy, hozzátéve: a tervezett kormányzati intézkedéseket szükségesnek, azonban végrehajtását kétségesnek, hosszadalmasnak tartja, ezért a TÖOSZ közvetítőszerepre készül az ügyben akár a politikai erők között is.
– Nem lehet úgy önkormányzati reformról beszélni, hogy a megszorító intézkedéseket elhallgatjuk – közölte Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetsége társelnöke, Kaposvár fideszes polgármestere. Kifejtette: az energiaár-emelések nyomán az emberek elsőként az önkormányzatoknál jelentkeznek, és a tandíj bevezetése is a családokat sújtja. – A helyi fenntartású intézmények költségvetése így is szűkös, kiadásaik növelésével további összevonásokra, bezárásokra akarják kényszeríteni a településeket – vélekedett a politikus, aki kíváncsi, hogy a kormány milyen konkrét javaslatokkal áll elő ebben a helyzetben. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség alelnöke, Szentkirály polgármestere szerint a kistelepülések, intézményeik működtetése már most is veszélyben van. – Önrész nélkül kútba esnek az uniós pályázatok, a bejelentett kényszerintézkedések pedig az önkormányzatiság végét jelenthetik – fűzte hozzá.