Ötven éve kezdődött a szuezi válság

Ötven évvel ezelőtt, 1956. július 26-án államosította Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök a Szuezi-csatorna Társaságot, amely végül a szuezi válság néven elhíresült eseménysorozat kirobbanásához vezetett. Nasszer az arab világ egyik hősévé vált, Egyiptom átvette a csatorna feletti irányítást, amely egyrészt az ország nemzeti tudatának megerősítését, másrészt a britek térségben gyakorolt befolyásának elutasítását jelentette.

A szuezi válság 1956. július 26-án kezdődött, amikor Gamal Abdel Nasszer – aki 1954-ben vált Egyiptom kormányfőjévé, majd államfőjévé – a Szuezi-csatorna Társaság államosítása mellett döntött. Nasszernek ugyanis nem sikerült megegyeznie az Egyesült Államokkal az asszuáni duzzasztógát építése finanszírozásának feltételeiben. A társaságot még 1854-ben alapították a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő csatorna létesítésére. Az egyiptomi társaságban az angol kormány többségi részvénytulajdonossá vált, miután 1875-ben megszerezte a kedive (alkirály) részvénypakettjét, így a társaságon belül döntő szerephez jutott. Az 1869-ben a hajóforgalom számára megnyíló Szuezi-csatornát az első világháborúban Anglia hadszíntérré tette, a második világháború elején katonai kormányzóságot létesített, és ostromállapotot vezetett be a csatornaövezetben.
A csatorna államosítása után amerikai kezdeményezésre 1956 szeptemberében felállt a Csatornát Használók Szövetsége, de ezt az egyiptomi kormány nem ismerte el, így működni sem tudott. Az angolok és a franciák célja az volt, hogy bebizonyítsák, Egyiptom egyedül nem képes üzemeltetni a csatornát, de tervük kudarcot vallott. Eközben kiéleződött az Izrael és Egyiptom közötti feszültség is, hiszen Izrael régóta sérelmezte, hogy megtagadták tőle a hajózási jogot a Szuezi-csatornán. Az 1956 októberében kötött egyiptomi–szíriai–jordániai katonai szövetséget pedig háborús oknak tekintette. Október 30-án Izrael hadserege átlépte az 1949-es fegyverszüneti vonalat, s a Szuezi-csatorna felé tört előre, ezt angol– francia ultimátum követte. Kairót és további városokat angol és francia részről légicsapások érték, majd november 5-én Port-Szaídnál egy deszanthadművelet következett.
Az izraeli–angol–francia katonai akció, amely az 1956-os magyar forradalom idején kezdődött, súlyos szovjet fenyegetéseket váltott ki. A komolyabb konfliktus elkerülése érdekében Washington erős nyomást gyakorolt szövetségeseire a hadműveletek leállításáért. 1956. november 7-én a felek fegyverszünetet kötöttek. Az Anthony Eden vezette brit kormány pedig lemondásra kényszerült a kudarcok miatt. Egyiptom 1957 júliusában elismerte csatornaügyekben a hágai Nemzetközi Bíróság kötelező hatáskörét.