Halálos baj terjed: a hantavírus után itt az újabb figyelmeztetés a WHO-tól

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett egy új típusú ebolavírus miatt. A WHO figyelmeztetésének egyik oka, hogy az új vírustörzs ellen nincs célzott kezelés, sem pedig vakcina, halálozási aránya pedig igen magas.

illusztráció Fotó: JOHN WESSELS Forrás: AFP

A Bundibugyo fajt először 2007-ben azonosították, miután egy rejtélyes betegség tört ki Uganda Bundibugyo körzetében, amely a Kongói Demokratikus Köztársasággal határos. Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központja (CDC) a benyújtott diagnosztikai mintákban egy korábban ismeretlen típusú ebolavírus létezését mutatta ki. 2012-ben egy másik hasonló járványt is azonosítottak a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

Az ebola a vírusos vérzéses lázként jellemzett betegségek csoportjába tartozik. Ezek befolyásolhatják a szervek működését, károsíthatják a szív- és érrendszert, és általánosságban csökkenthetik a szervezet működőképességét.

Az amerikai CDC szerint az ebolás betegek először úgynevezett száraz tüneteket tapasztalhatnak, mint például láz, fájdalmak, izomfájdalmak és fáradtság, mielőtt nedves tünetekké, például hasmenéssé, hányássá és vérzéssé alakulnának.

Az ebolavírus fertőzött, beteg vagy halott személy testnedveivel, valamint szennyezett tárgyakkal, például ruházattal, ágyneművel, tűkkel és orvosi eszközökkel való érintkezés útján terjedhet. Ez azonban azt is jelenti, hogy a vírusnak leginkább az egészségügyi dolgozók vannak kitéve, amely hosszú távon fokozhatja a járványok súlyosságát.

Fotó: JOHN WESSELS / AFP

A járványkitörések megfékezése érdekében az egészségügyi hatóságok a klinikai ellátásra, a megfigyelésre, a kontaktkövetésre, a fertőzések megelőzésére szolgáló karanténokra, az egészségügyi intézmények biztonsági ellenőrzéseire és a biztonságos temetésre, valamint egyéb közegészségügyi protokollokra támaszkodnak.

A most kiindult, új vírustörzzsel szemben azonban a hírek szerint nincs célzott kezelés, sem pedig vakcina, ez pedig könnyen igen súlyos egészségügyi válságot okozhat. 

A WHO szerint az elmúlt két ebolajárvány halálozási aránya harminc és ötven százalék között mozgott. Bár a Bundibugyo faj ellen nincs engedélyezett vakcina vagy specifikus kezelés, a korai ellátás életeket menthet, mondják az egészségügyi szakértők.

Az ebolavírus ezen fajtájának lappangási ideje 2 és 21 nap között mozog, és az egyedek általában nem fertőzőek, amíg a tünetek meg nem mutatkoznak. Mivel azonban a korai tünetek – mint a láz és a fáradtság – más betegségek, például a malária tüneteire hasonlítanak, a korai felismerés nehézkes lehet.

Borítókép: Egy orvos beöltözik a kongói ebolás betegeket kezelő központban (Fotó: AFP)