Eladják az autósok vizsgáztatását is?

Ötvenszázalékos leépítés, a jelentős bevételt biztosító tevékenységek eladása fenyegeti a közlekedési felügyelet szervezetét – értesült lapunk. Az elbocsátások jelenleg is zajlanak.

Gőzerővel zajlik a közlekedési felügyelet átszervezése – értesült lapunk. A jelenleg 19 megyei és egy fővárosi szervezettel, valamint az ezt irányító főfelügyelettel rendelkező hivatal sokrétű hatósági feladatot lát el, többek között a gépjárművek műszaki vizsgáztatását és a vezetői engedélyhez szükséges vizsgák lebonyolítását. A választások után azonnal megkezdte a közlekedési felügyelet átalakítását a gazdasági miniszter. Békési István korábbi igazgatót, aki évtizedeket töltött el a felügyeletnél, menesztette, helyére Horváth Zsolt Csabát, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium volt közlekedési helyettes államtitkárát nevezte ki főigazgatónak Kóka János miniszter.
Horváth Zsolt Csaba máris megkezdte a szervezet átalakítását. Információnk szerint a közútkezelő közhasznú társaságok megszüntetéséhez hasonlóan a cél a közlekedési felügyelet esetében is egy központi szervezet létrehozása. Ezzel párhuzamosan zajlanak az elbocsátások. Ennek legfőbb mozgatórugója a költségek lefaragása – mondta el informátorunk.
*
Az elbocsátások ugyanis nem szakmai alkalmasság vagy képzettség alapján zajlanak, hanem fizetési besorolás szerint. Akinek magas a bére, azt küldik el leghamarabb. A megyei szervezetek vezetői utasítást kaptak, hogy első körben tízszázalékos leépítést kell végrehajtaniuk, a végcél azonban a jelenlegi dolgozók felének elküldése. A mostani feladatokat fél létszámmal képtelenség ellátni – érvelt informátorunk. Ezért a munkatársak attól félnek, hogy a feladatok egy részét kiszervezik. Természetesen azt a részét, amelyik pénzt hoz. Jelenleg a felügyelet évente 19-20 milliárd forintos bevételre tesz szert, működési költségeinek levonása után három-négy milliárd forintot fizet be a költségvetésbe. A bevétel jelentős részét a gépjárművek műszaki vizsgáztatásából, valamint a gépjárművezetők vizsgáztatásából befolyó pénz jelenti. Informátorunk szerint ezeket a tevékenységeket kívánják privatizálni, míg a bevételt nem hozó hatósági ellenőrzési feladatok továbbra is állami kézben maradnak.
A lapunkhoz eljutott információk szerint a privatizáció során nem ismert, tekintélyes szakmai befektetőket kívánnak helyzetbe hozni – mint például a német TÜV-t –, hanem alkalmi cégeket, amelyek jó kormányzati vagy pártkapcsolataik révén jutnak a néhány év alatt busásan megtérülő befektetéshez. Az esetleges privatizációt nehezítő körülmény, hogy a megyei felügyeletek nem tulajdonosai azon épületeknek, ahol működnek. A birtokon belüli önkormányzatok pedig maguk szabják meg az ingatlanok árát. Ellenzéki helyhatóságok – márpedig a közeli választásokon várhatóan sok helyen kerülnek pozícióba a Fidesz jelöltjei – esetleg nem adják majd olcsón az épületeket, ami megnehezíti a magánosítást, amely így nagyobb befektetést, lassabb megtérülést okoz – érvelt informátorunk.
Lapunk megkeresésére Horváth Zsolt Csaba, a Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója titkársága útján azt közölte, hogy jelenleg nem tartja aktuálisnak a témát, ezért nem nyilatkozik. Úgy tudjuk, most is folyik annak a kormányhatározatnak az előkészítése, amely a felügyelet átszervezését irányítja majd. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtóirodáján sem sikerült információhoz jutnunk.