A voksolás most is reggel hat órakor kezdődik, és este hétig tart. A polgároknak – azonosságuk igazolására – a szavazókörökben fel kell mutatniuk személyi igazolványukat vagy útlevelüket, esetleg a jogosítványukat. A lakcímkártyát is be kell mutatniuk mindazoknak, akiknek nem régi típusú személyi igazolványuk van.
A szavazás természetesen titkos, ám ki-ki maga dönti el, hogy a fülkében teszi-e az ikszet vagy a keresztet a megfelelő helyre. A szavazás módja tehát ebben nem különbözik az országgyűlési választás idején megismert eljárástól. A települési önkormányzatok megválasztása ugyanakkor több szempontból bonyolultabb. Ebből adódóan más-más szavazólapokat kap a választópolgár az eltérő típusú településeken.
A fővárosban négy szavazólap lesz. Az egyiken az öt főpolgármester-jelölt közül kell, illetve lehet választani. A másik lap a Fővárosi Közgyűlés pártlistáit tünteti fel. A harmadik a kerületi polgármester, a negyedik pedig a kerületi képviselő-testület megválasztására szolgál.
A 23 megyei jogú város szavazófülkéiben egy-egy szavazólapon a polgármesterre és a képviselő-testületre voksolhatnak a köz iránt érdeklődők. Ezeken a helyeken megyei lista nincs.
A többi települést – a mandátumszerzés módja alapján – két csoportra osztja a választójogi törvény. Az egyikbe a 10 ezer főnél kevesebb lakost számláló helységek tartoznak, a másikba az ezeknél népesebb városok. Abban nincs különbség, hogy a polgárok három-három lapot kapnak. Az egyiken a polgármesterre, a másikon a képviselő-testület tagjaira, a harmadikon a megyei közgyűlés listájára voksolhatnak. A kisebb településeken úgynevezett kis lista segítségével közölheti döntését a választópolgár: a teljes névsorból választhatja ki azt a 3, 5, 7, 9, 11 vagy 13 képviselőt, akik az adott helyen a képviselő-testület tagjaivá válnak.
A szavazatszámláló bizottságok három-három választott tagja delegált tagokkal is kiegészül. A pártok és a jelölő szervezetek szép számmal képviseltetik magukat ezekben a testületekben. A tagok egyenjogúak. Az urnabontás után együttesen előbb az érvénytelen szavazatokat különítik el, majd az érvényes szavazatokat számlálják meg. Az eredményt jegyzőkönyvben rögzítik. A jegyzőkönyvvezetőt a választási iroda adja. Ő nem tagja, hanem segítője a bizottságnak.
Az eredményt a helyi választási bizottságok állapítják meg hétfőn. Addig csak előzetes adatokat közöl a választási központ. A részvételi arányt, majd a részeredményeket rendszeres időközönként ismertetik. A főpolgármester személyéről nagy valószínűséggel október elsején este 10 órakor már megbízható információval szolgálnak. A települési, illetve a megyei választási bizottságok eredményt megállapító döntéseiről hétfőn adnak tájékoztatást. Az idei önkormányzati választások hivatalos végeredményét a háromnapos jogorvoslati idő letelte után ismerhetjük meg – a választási bizottságok határozatát a megyei bíróságokon kérdőjelezhetik meg az érintettek.
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője tegnap azt mondta: mint eddig mindig, most is felkészültek a választások zavartalan lebonyolítására. Az esetleges bombariadók elkerülésére a tűzszerészek elvégezték a szükséges vizsgálatokat. Közlése szerint rendőr a szavazóhelyiségben nem tartózkodhat, de ha szavazatszámláló bizottság vezetője úgy látja, hogy például ittas, garázda személy próbálja megzavarni a rendet, akkor segítségül hívhatja az utcán szolgálatot teljesítő járőrt.
Időközi választás Veszprémben. A veszprémi 6. számú országgyűlési választókerületben három képviselőjelölt indul a júliusban megüresedett mandátum megszerzéséért. A megyeszékhely nyugati városrészében, valamint Herend városában és 12 községben Horváth Balázs parlamenti képviselő halála miatt tartanak holnap időközi országgyűlési képviselő-választást.
origo.hu
Lángoló kisteherautó, több kilométeres torlódás – káosz az M1-esen és az M3-ason
