Argentínai nyomor a valutaalap miatt

Riasztó jelenségekről és adatokról számolt be egy argentin biztonsági szakértő. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt az argentin fővárosban elkövetett bűncselekmények száma – 1985 és 2005 között 182 százalékkal nőtt –, köztük feltűnően sok a fiatalkorú áldozat és elkövető is. Ezek közül különösen a lopások és a rablások száma emelkedik ki. A sors keserű fintora, hogy a BBC egyik riporterét éppen akkor szabadították meg pénztárcájától, amikor a közbiztonsági szakértőhöz tartott. Buenos Aires lakosai egy hónapja már tüntettek a közbiztonság javításáért, de az is aggodalomra ad okot, hogy a külvárosi iskolákban mind nagyobb teret hódít az erőszak, a kábítószer, a fegyver, illetve az alkohol, és nemcsak a diákok, hanem már a tanárok is félnek.
A diktatúrától 1983-ban megszabaduló Argentína Carlos Saúl Ménem elnök kormányzásának elején rendelte el a neoliberális gazdaságpolitika bevezetését. Lemondtak a hazai iparról, a belső piac szabályozásáról, és hatalmas privatizációs hullám indult meg. Eleinte jól ment a szekér, mert a stabil árak révén nőtt a kivitel, de ez nem védte meg az országot a nemzetközi válságoktól, a munkanélküliségtől és a szegénységtől. Ez a tény bizonyosodott be az Argentínára is ható 1998-as ázsiai válsággal, amely négy évig tartó recessziót okozott, és 2001 decemberében bekövetkezett a gazdasági összeomlás. A dél-amerikai államban 15 nap alatt három államfő váltotta egymást. Argentína neoliberális gazdaságpolitikája következtében az ország államainak összes adóssága elérte a 155 milliárd dollárt. A fizetésképtelenség miatt megszűnt a dollár és a pezó paritása, leértékelték a nemzeti valutát, sőt bevezették a „corralitót”, azaz egy évig korlátozták a készpénzkibocsátást. A lakosság csaknem fele nyomorúságos helyzetbe került. A Nemzetközi Valutaalap azonban nem mondott le kölcsöneinek behajtásáról, az ország kénytelen volt alkalmazni a pénzintézet feltételeit újabb kölcsönök folyósításához. Argentína Venezuela segítségével szabadult meg a tartozásoktól.