Nem bíznak a bankokban az argentinok

December 3-án gyászos évfordulóra emlékeztek Argentínában. Öt évvel ezelőtt ezen a napon rendelte el az akkori államfő, Fernando De La Rúa a készpénzkorlátozást. Ez annyit jelentett, hogy a helyzet tartós javulásáig az állampolgárok nem juthattak hozzá bankban tartott pénzükhöz, és hetente legfeljebb 250 dollárnyi készpénzt vehettek fel. Argentína a mai napig sem heverte ki a valutaalap okozta válságot.

Még időben értesültek a külföldi befektetők és a hazai takarékbetétesek 2001-ben a készpénzkorlátozásról, így elkezdték kimenekíteni pénzüket az összeomló argentin pénzügyi rendszerből: egy hét alatt húszmilliárd dollárt vontak ki. A több mint tíz évig tartó neoliberális gazdaságpolitika és a szinte mértéktelen hitelfelvétel aláásta az argentin gazdaság pénzügyi rendszerét. A gazdaság felelőseinek gyorsan kellett határozniuk: vagy teljes káosz következik, vagy megmentik a bankrendszert. Természetesen az utóbbi mellett döntöttek, és mivel az ország gazdaságának jelentős része készpénzzel működött a virágzó feketegazdaság miatt, a középosztály és a dolgozók többsége a szó szerint nyomorban találta magát.
A készpénzkorlátozás bevezetésének kutatása azóta is nemzetközi gazdasági tanulmányok tárgya. Egy argentin közgazdász szerint súlyosbította a helyzetet, hogy a valutaalapnál bekövetkezett változások miatt olyan emberek döntöttek Argentínáról, akik bizalmatlanul tekintettek az országra. A közelgő vészt előre látó argentin szakemberek találtak volna más megoldást a tőke menekülése ellen, de az ország gazdaságát irányító nemzetközi pénzintézet megakadályozta őket ebben. Az argentin átlagember azóta is bizalmatlan a bankokkal szemben, és inkább otthon, „a párna alatt” őrzi megtakarított pénzét.
Argentína nagy nehezen átvészelte a súlyos válságot, és okult a valutaalappal fenntartott kapcsolat hátrányaiból. A ország Hugo Chávez venezuelai elnök és Brazília segítségével megszabadult a valutaalaptól, és felszámolta a pénzintézet fővárosi irodáit is. Az amerikai nyomás azonban még nem enyhült. Az utóbbi hetekben Soros György egyik befektetői csoportja jelentette be igényét az argentin tejipar még egyetlen hazai kézben levő óriásszövetkezetére, a San-Corra, amely pénzügyi válságba került. A venezuelai elnök azonban bejelentette: megvédi a céget, kedvező feltételekkel nyolcvanmillió dolláros hitelt ajánlott fel Argentínának. Venezuela egyébként az argentin tej fő felvásárlója.
Argentínában jövő év októberében elnökválasztást tartanak. A jelenlegi államfő, Néstor Kirchner az eltelt években az Amerikai Egyesült Államok helyett Venezuelával és a nagy térségbeli ellenféllel, Brazíliával épít ki mind szorosabb kapcsolatokat.