Pénzintézet a valutaalap ellen

Nehézségekkel küszködik a világ pénzügyi rendszereinek ellenőrzésére létrehozott Nemzetközi Valutaalap. Ezt a tényt Alan Greenspan, az Egyesült Államok szövetségi jegybankjának előző vezetője közölte. A fizetési nehézségek okai között szerepelnek a szervezet magas fenntartási költségei, és az a tény, hogy a kölcsönöket felvevő országok közül csak kevesen fizetik vissza a hiteleket. Több állam annak ellenére nem tett így, hogy jól teljesített a világgazdaság az elmúlt néhány évben. Márpedig a valutaalapnál éppen a visszafizetett kölcsönök kamataiból fizették eddig a fenntartási költségeket. Greenspanen kívül még több szakértő tanácsolta azt a nemzetközi pénzintézetnek, hogy adjon el 400 tonnányi aranyrudat tartalékaiból, hogy így oldja meg nehézségeit. A befolyó mintegy hatmilliárd dolláros bevételt részvények vásárlására fordítanák. Rodrigo Rato, a valutaalap 2004 májusában megválasztott spanyol elnöke egyelőre nem reagált, de a BBC forrásai szerint biztosra lehet venni, hogy nem találtak süket fülekre a tanácsok. A Nemzetközi Valutaalap hivatalosan még nem ismerte el, hogy nehéz helyzetbe került volna.
Új jelenség az is, hogy egyes országok előbb fizetik vissza a felvett kölcsönöket, csakhogy ne kelljen kifizetniük a kamatokat: a közelmúltban három latin-amerikai állam: Brazília, Argentína és Uruguay tett így. A valutaalap, a Világbank és a térség harmadik hitelező bankja, az Amerika-közi Fejlesztési Bank (BID) érdekeit keresztezve Brazília, Argentína és Venezuela a térség gazdasági integrációja részeként saját bankot hoz létre még ebben az évben.

Öt százalék közelében. Csekély lassulásra számít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén a világgazdaságban. Erős növekedés várható Európában, Japánban folytatódik az eddigi ütem, és az Egyesült Államokban enyhe lesz a megtorpanás – áll a valutaalap prognózisában, amely szerint a világgazdaság bővülése az idén 4,9 százalékos lehet, a 2006-ról becsült 5,1 százalék után. (Sz. Cs.)