Feszültség Navarrában

Bizonyosra vehető a feszültség a május végi spanyol helyhatósági választásokig. Alig egy hete tartottak több százezres tüntetést Madridban, amiért a baloldali spanyol kormány enyhítette De Juana Chaos, az ETA egyik történelmi foglyának büntetését. Két napja pedig Navarra került a spanyol politikai közvélemény figyelmének középpontjába.

A hatszázezer lakosú, a spanyol–francia határon elterülő Navarra a 17 spanyolországi tartomány egyike. A napjainkban több mint kétmilliós Baszkföld területileg 1200-ban vált külön a navarrai királyságtól, amikor az akkori kasztíliai és aragóniai király osztozott a meggyengült és nem sokkal később francia befolyás alá került navarrai királyság területein. A két tartomány különállása megmaradt a Franco-diktatúra (1939–1975) után, az új spanyol alkotmány elfogadásával is. Folyamatosan háttérbe szorul a baszk nyelv Navarrában, és napjainkra már több a kizárólag spanyolul beszélő, mint a baszkot használó navarrai az évszázadokig baszk többségű tartományban.
Pamplonában, a tartomány székhelyén az ellenzéki spanyol Néppárt és a helyi autonóm kormány szombaton tüntetésre szólította a tartomány lakosait, hogy közösen fejezzék ki tiltakozásukat a baszkföldi sajtóban egyre gyakrabban előforduló elképzelés, azaz Navarra és Baszkföld újraegyesítésének terve ellen. A tüntetésen több mint százezren vettek részt. A demonstrációval egy időben tartotta az egyik baszk nacionalista szakszervezet is saját tüntetését a navarrai önrendelkezés mellett, illetve a veszteségesnek ítélt ipari üzemek Navarrából való kitelepítése ellen. A pamplonai rendőrségnek kellett közbelépnie az összecsapások elkerülése végett. Az ellenzéki Néppárt elutasítja a Baszk Haza és Szabadság (ETA) éppen egy éve meghirdetett tartós tűzszünetét, és egyre több szavazatot szerez José Luis Rodríguez Zapatero szocialista miniszterelnök szavazótáborából.