Ez a mű egyike a négy, klasszikusnak tartott kínai regénynek, amelyeket még egyetemeken is kutatnak. A regény történetében fontos szerepet játszik egy törékeny kislány, Lin Dai-ju (Lin Daiyu), akiről tiszteletére még egy hold kráterét is elnevezték. A lányka karakterét olyan szeretet övezi Kínában, hogy nemrégiben a lapok címoldalukon hozták a hírt, az őt a 80-as években megszemélyesítő Csen Hszüaohszu (Chen Xiaoxu) elhagyja a színészi pálya után az üzleti világot is, és ezentúl Csilin (Jilin) tartomány egyik buddhista kolostorában fog élni. A monumentális regény négyszáz szereplőt vonultat fel, akik legnagyobb része nő. A vörös szoba sokféleképp fordítható magyarra, ám elsősorban azt a helyet jelenti, ahol a fiatal és gazdag lányok laktak, mielőtt családjuk akaratát beteljesítve férjhez mentek volna.
Ezt a helyzetet alakítja át a japán on-line játék. Az ottani történet szerint Lin Dai-ju (aki ezen a néven szereplő, törékeny, fiatal lány) anyja egy külföldivel házasságtörést követett el, ebből született a főszereplő. Az anya később alkoholista lett, amelybe belehalt, Lin Dai-jut pedig eladták rabszolgának, hogy a vörös házban szolgáljon.
A történet túlzottan emlékeztet a híres kínai regényre, ezt pedig sokan észre is vették. Tiltakozások tízezrei érkeztek a készítő cég honlapjára, nyilvános bojkottot hirdetve a termékeikre. Hszü Hong-huo (Xu Honghuo), a kínai Délnyugati Egyetem professzora, aki a szóban forgó regény tanulmányozásának szentelte életét, kijelentette: itt A Vörös Szoba álmának megszentségtelenítéséről van szó. Lin Dai-ju története számukra ugyanis a kínai önbecsülés és büszkeség jelképe, amelyet a japán cég megalázott szándékos csúsztatásokkal, félremagyarázással, s ezért sokan bocsánatkérést várnak el a készítő cégtől, a japán kormánytól pedig azt, hogy elhatárolódjon a játéktól. A csúsztatás elég egyértelmű, ugyanis a kínai vörös szobának semmi köze sincs az európai vörös lámpás házakhoz. A vörös szín elsősorban azt jelenti, hogy a világ nem más, mint „vörös por”, azaz illúzió. A buddhista és taoista elképzelés azt tanítja, hogy a megvilágosodáshoz vezető útra úgy lelünk rá, ha felismerjük a világ valódi, illuzórikus voltát.
A kínaiak általában érzékenyen reagálnak, ha történelmüket és a japán hódítást érintő kérdésekről van szó. Júliusban a mostanihoz hasonló ügy borzolta az internetes közéletet a Távol-Keleten. Akkor a kínai NetEase.com cég került a támadások középpontjába Fantasy Westward Journey című on-line játéka miatt. A játék az ország egyik legnépszerűbb on-line szórakoztató oldala, mintegy 600 ezer ember játszik vele rendszeresen. A történet alapja itt is a régi kínai irodalomban keresendő, mégpedig a Ming-dinasztia idején, 1590 körül megjelent Nyugati utazás című regényben. Ez a mű szintén szerepel a négy klasszikus mű között, így érthetően nagyon óvatosan készítették el modern változatát. Egy hibát azonban mégis ejtettek. A történetben szereplő kínai konzulátus szobájában az egyik falat vörös nap motívummal díszítették, amelynek stilizált sugarai minden irányba szerteágaznak. Nem volt nehéz öszszevetni a díszítőelemet a világháborús japán zászlóval, amelyen a felkelő nap később „vesztette el” sugarait. Az első éles szemű kínai játékos felhívta a többiek figyelmét a szerinte sértő motívumra, és órákon belül ettől zengett a Westward Journey. Több tízezer tiltakozó kínai öntötte átkait a szervezőkre, az eredeti cél, az on-line szerepjáték másodlagossá vált.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
