Meghatározó jelentőségűnek látja a magyar energetika előtt álló feladatokat a Századvég Alapítvány tegnap megjelent tanulmánya – a tíz évvel ezelőtti privatizációhoz hasonlóan. Az elemzés nemzetstratégiai szempontból elemzi a várható fejleményeket, például a piacnyitás hatásait. A nyitás egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogyan kell megváltoztatni az állami tulajdonú nagykereskedő, vagyis a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. és az erőművek között megkötött hosszú távú áramvásárlási szerződéseket. A Századvég elemzői kiállnak az MVM által kívánatosnak tartott modell mellett, amely a hosszú távú szerződések egyöntetű felmondása – és a nyomukban járó esetleges kompenzáció helyett – differenciált megoldást kínál. Vagyis csak azoknak a megállapodásoknak a felülvizsgálatát javasolja, amelyek esetében valóban felmerülhet a Brüsszel által kifogásolt burkolt állami támogatás gyanúja.
A Századvég tanulmánya az állami felelősségvállalás fennmaradása mellett érvel a teljes liberalizációval szemben. Az állam felelőssége például, hogy megfelelően irányítsa az erőműépítéseket, s a szerzők szerint meg kell hosszabbítani a paksi atomerőmű élettartamát. Kiemelt szerepe van az államnak abban is, mit tesz az ország földgázfüggőségének csökkentése érdekében, s az a kettős játék, ahogyan az orosz és az uniós elképzelések között lavírozik a kormány, érzékeny veszteségeket is okozhat a magyar gazdasági kapcsolatokban – áll a tanulmányban. A Századvég szerint komoly komoly problémákat okoz, hogy egyéb területek mellett az energetikában sincsenek kijelölve a kormányzati fejlesztéspolitika irányai. Hogy ez mennyire így van, az jól megmutatkozott azon a konferencián, amelyet a megújuló energiahordozók témakörében rendeztek tegnap. Felsmann Balázs, a gazdasági tárca államtitkára szerint Magyarország számára elérhetetlen az EU azon célkitűzése, hogy 2020-ig minden tagállam húszszázalékosra emelje a zöld energia részarányát, s legfeljebb 14–16 százalékos alternatívenergia-részarányt érhetünk el. Kevéssel később Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter elmondta, hogy a 27 tagállamra vonatkozó, húszszázalékos átlagarány elérése Magyarországon is reális cél, s hozzátette: a gazdasági tárca már korábban is túl óvatos volt a megújuló energiahordozók terjedésének előrejelzésekor.
Kezdődik a pályázati szezon. Tegnap óta fogadja a lakossági energiatakerékossági pályázatokat a Magyar Energiaközpont Kht. Az idén a szokásos 30 helyett már csak a teljes beruházás 15 százalékára ad vissza nem térítendő támogatást az állam, ennek ellenére valószínű, hogy a keretet ismét gyorsan lekötik majd a jelentkezők.
origo.hu
Más ügyekkel is összefügghet a svéd testvérek eltűnése Baranyában
