Chávez kifogásolja a magánklinikák árait

Venezuelában állami kézbe veszik vissza azokat az egészségügyi és oktatási magánintézményeket, amelyek helyzetükkel visszaélve egyre többet kérnek az általuk nyújtott szolgáltatásokért – jelentette be Hugo Chávez államfő. Az elnök a venezuelai központi bank jelentése nyomán határozott az államosítási törekvésekről.

Chávez azért szólalt meg most, mert úgy érzi, hiába költött eddig dollármilliárdokat kórházakra, az ingyenes orvosi ellátásra, nem csökkennek az árak, a magánklinikák egyre többet kérnek a szolgáltatásokért. Az elnök figyelmeztetett, a kormány ellenőrzi az árszabályozás betartását, és ha valamelyik kórház ezt áthágja, azt rögtön államosítják.
Az infláció elleni küzdelem miatt készült jelentésben az egészségügyön kívül az oktatás is szerepelt. Chávez kifogásolta, hogy a magánkézbe került intézmények kényük-kedvük szerint emelik a tandíjakat, ezért több mint valószínű, hogy a figyelmeztetés rájuk is érvényes. Chávez arra kérte minisztereit, hogy dolgozzanak ki szabályozásokat az oktatási költségek szinten tartására úgy, ahogy korábban a húsipari költségekkel tették.
A tavaly decemberben harmadszor is Venezuela elnökének választott Chávez az úgynevezett felhatalmazási törvény megszavazása után hozta nyilvánosságra államosítási terveit. (A törvény értelmében 18 hónapig teljhatalmat kapott rendkívüli intézkedések meghozatalára.) Az elnök új kormánya bemutatásakor, januárban közölte, hogy újra állami kézbe fogja venni a korábban privatizált cégeket. A közelmúltban két adófajtát is eltöröltek. Rodrigo Cabezas januárban kinevezett új pénzügyminiszter bejelentette, egy nemrég született szocialista döntés értelmében 2009-ben eltörlik az úgynevezett neoliberális emlékezetű áruforgalmi adót is. Cabezas kitért a magánkórházakat bíráló elnöki bejelentésre is. A pénzügyminiszter szerint semmilyen logika nem tudja megmagyarázni, hogy az ágazatban 20 százaléknál magasabb infláció vált jellemzővé.
Chávez eközben a Falkland-háború huszonötödik évfordulóján ismét szóba hozta a közös latin-amerikai hadsereg gondolatát. Szerinte így meg lehet védeni Latin-Amerika érdekeit és függetlenségét, ideértve a karibi térséget is. Emlékeztetett arra, hogy miközben a latin-amerikai államok karba tett kézzel várták a háború végét, Kuba csapatokat ajánlott fel Argentínának.