Falklandon huszonöt éve tart a feszültség

Margaret Beckett brit külügyminiszter vasárnap sajnálatát fejezte ki, amiért a Nagy-Britannia és Argentína között vívott falklandi háború csaknem ezer halálos áldozatot követelt. A fegyveres konfliktus huszonöt éve robbant ki, ám a Buenos Aires és London közötti feszültség – a felújított diplomáciai kapcsolatok ellenére – a mai napig fennmaradt.

Az Egyesült Királyság továbbra is elkötelezett aziránt, hogy Argentínával építő kapcsolatot ápoljon, illetve gyakorlati együttműködést létesítsen mind a dél-atlanti régió, mind a szélesebb nemzetközi együttműködés tekintetében – áll a brit külügyminiszter közleményében. Margaret Beckett hozzátette: „A Falkland-szigetek kormányának egyetértésével az 1982-ben elesett argentin fegyveres erők családtagjainak olyan lehetőséget ajánlottunk fel, amely szerint 2007 végén elutazhatnak a szigetekre, ahol megemlékezést tarthatnak a darwini argentin temetőben.” A brit kormány gesztusa nyilvánvalóan újabb diplomáciai törekvés a feszült brit–argentin kapcsolatok felélesztésére, ám Buenos Aires részéről egyelőre nem látszódnak a békülés igényének jelei, s hivatalosan továbbra is igényt tart a vitatott hovatartozású, jelenleg brit fennhatóság alatt lévő Falkland-szigetekre, amelyek miatt huszonöt évvel ezelőtt háború kezdődött a két nemzet között.
Néstor Kirchner argentin elnök ugyanis nemrég felmondta a közös argentin–brit szénhidrogén-kutatási megállapodást a brit partoktól 14 ezer, Argentínától ötszáz kilométerre fekvő szigetcsoport térségében. Az argentin tervezési miniszter, Julio de Vido pedig pár nappal később bejelentette, Argentínában nem működhetnek olyan vállalatok, amelyek a Falkland-, spanyol nevén Malvin-szigetek körüli vizeken kutatnak gáz- és olajlelőhelyek után. Kirchner elmondta, tárgyalásokat kell kezdeni a szigetcsoport szuverenitásáról, amelyről London hallani sem akar, hiszen – érvelése szerint – a falklandiak kérlelhetetlenül ragaszkodnak a brit anyaországhoz.
A Falkland-szigetekért vívott háború 1982. április 2-án kezdődött. Hajnalban partra szálltak az első argentin egységek, s könnyedén legyőzték a kézifegyverekkel felszerelt brit helyőrséget. Argentína akkor már csaknem másfél évszázada követelte vissza Nagy-Britanniától a Spanyolországtól örökölt, 1833-ban elfoglalt és annektált, halban és olajban gazdag területet. Leopoldo Galtieri tábornok katonai rezsimje az erősödő hazai elégedetlenség láttán és a gazdasági válság miatt népszerűség-növelő háborús győzelemre vágyott, és ennek révén az egyik legnagyobb és legrégebbi argentin nemzeti sérelmet is orvosolni próbálta a szigetek visszaszerzésével. A Falkland-szigetek nemzetközileg elismerten brit tengerentúli területnek számított, és lakossága brit állampolgárokból állt, így argentin megszállása Nagy-Britannia elleni katonai agressziónak minősült. Az ENSZ-alapokmánynak az önvédelem jogát rögzítő 51. cikkelye alapján minden alap megvolt a fegyveres válaszra. Margaret Thatcher brit miniszterelnök a katonai akció megindítása mellett döntött. (A Konzervatív Párt a következő évben megnyerte a már elveszettnek látszó választásokat.)
A britek 28 ezer katonával és száz hadihajóval indultak a Falkland-szigetek partjai felé. A 74 napig tartó háborús konfliktus több mint 900 ember: 255 brit, 655 argentin katona, illetve három helyi lakos életét követelte. Az argentinok június 14-én tették le a fegyvert. Csupán 1990-ben újították fel a diplomáciai kapcsolatokat, ám a két nemzet között továbbra is feszültség uralkodik. Tony Blair jelenlegi brit kormányfő a napokban „politikailag bátornak” és helyesnek nevezte az 1982-ben hozott döntést. Kifejtette, hogy az akkori háborúban több brit katona esett el, mint az elmúlt években Irakban és Afganisztánban.