Feszült béke

Az egész Közel-Keletre jellemző, hogy állandóan kémet fognak, ezt a világsajtó vagy jelenti, vagy nem, a helyi sajtóban azonban mindig foglalkoznak ezekkel az ügyekkel. Mind Izrael, mind Egyiptom évtizedek óta rendszeresen bejelenti, hogy kémet fogott. A kémek elfogásáról szóló bejelentések akkor válnak gyakorivá, amikor két ország között feszültté válnak a kapcsolatok – nyilatkozott lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Nógrádi szerint Izraelnek és Egyiptomnak többek között a halászat területén vannak komoly vitái, de ennél még súlyosabb problémát jelent a sínai-félszigeti terrorizmus, a palesztinkérdés problematikája, illetve az atomerőművek ügye. Kairó ugyanis atomerőmű létesítésére törekszik, az atomtechnológia elsajátításához pedig Teherán segítségére számít – emlékeztetett rá Nógrádi György.
Gamal Mubarak, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök fia, a kormányzó Nemzeti Demokratikus Párt főtitkárhelyettese tavaly szeptemberben jelentette be országa azon célkitűzését, hogy újjáélessze atomenergia-programját, amelyet az 1986-os csernobili katasztrófa után fagyasztott be. Az államfő és számos egyiptomi tisztviselő is hangsúlyozta: a nukleáris program békés célokat szolgál. Egyiptom jelenleg kisebb, csupán kutatási feladatok kivitelezésére alkalmas atomreaktorral rendelkezik. Kairó aláírta az atomsorompó-szerződést is, amely engedélyezi nukleáris erőművek építését az országban nemzetközi felügyelet mellett. Tel-Aviv azonban nem csatlakozott a szerződéshez, noha a feltételezések szerint Izrael az egyetlen ország a térségben, amely nukleáris arzenállal rendelkezik. Ezt az állam vezetői sosem cáfolták, de nem is erősítették meg. Egyiptom és Izrael az 1979-es Camp David-i békeszerződéssel vetettek véget a két állam között évtizedekig tartó feszültségnek, ám a kémkedési ügyek ismét ártottak a diplomáciai kapcsolatoknak.
A Közel-Keleten feszültséget szül továbbá az a bizonytalanság, hogy az Egyesült Államok a közeljövőben megtámadja-e Iránt vagy sem – hangsúlyozta Nógrádi György. Mint fogalmazott, a Közel-Kelet készen áll a konfliktusra, s az nyilvánvaló, hogy az arab iszlám világ nem érdekelt a jelenlegi perzsa vezetőség támogatásában, ugyanakkor az Egyesült Államoktól azt követeli, hogy vonja ki csapatait Irakból.