Először tavaly szeptemberre, utóbb az idén februárra ígérte Hiller István kulturális és oktatási miniszter, hogy javaslatot tesznek az egyházak közintézményeit érintő kiegészítő támogatások korrekt kiszámítási módjára. Előrelépés továbbra sincs, pedig e hiány következtében – 2004 óta – rendre viharos feszültségek keletkeznek a hatalom és az egyházi közszolgáltatás szereplői között. Ugyancsak nem teljesült az a hilleri ígéret, hogy ez év második hónapjától nemcsak a katolikusokkal, hanem a többi oktatási és szociális intézményfenntartó felekezettel is tárgyalásokat fog kezdeni a Gyurcsány-kabinet. Megtudtuk: ezt a reformátusok több levélben sérelmezték már.
Egyedül a katolikus egyház finanszírozásával foglalkozó vatikáni–magyar bizottság tarthatott két plenáris és három szakértői találkozót. Arról, hogy a többévi kihagyás után január vége óta ismét működő bizottság hol tart a vitás kérdések tisztázásában, részleteket nem kívánt elárulni sem a kormányzati, sem a szentszéki oldal.
Tarr Zoltán lelkész, a református egyház zsinati tanácsosa megerősítette lapunk azon értesülését, hogy – mindeddig eredménytelenül – levelezést folytatnak az oktatási és kulturális tárcánál működő egyházügyi kapcsolatok titkárságával, sürgetve Hiller minisztert, hogy induljon meg a február óta esedékes tárgyalássorozat az egyház és intézményei finanszírozási problémáiról. Tarr elmondta, félő, hogy – mint már annyi éve – őszre marad az egyeztetőmunka. „Több év szomorú tapasztalata, hogy időprés alatt lehetetlen kiegyensúlyozott tárgyalásokat tartani, ami miatt óhatatlanul megjelennek a nemkívánatos belpolitikai felhangok” – jelentette ki a református egyház képviselője. Érdeklődésünkre Csepregi András, az egyházügyi kapcsolatok titkárságának vezetője sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a kormány – „minden jó szándéka ellenére” – nem tudott a vatikáni–magyar vegyes bizottság üléseivel párhuzamosan tárgyalásokat kezdeményezni a többi érintett felekezettel. Indoklásul a kultuszminiszter szerteágazó elfoglaltságaira hivatkozott, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy belátható időn belül a protestánsokkal, zsidókkal, ortodoxokkal és más vallási közösségekkel is elindulnak a beharangozott egyeztetések. Arra, miért nincs még a felekezetek asztalán a kormány javaslata a kiegészítő egyházi támogatás kiszámítási metódusára, a titkárságvezető azt felelte: „Szeretném, ha ebben az ügyben is minél hamarabb előre tudnánk lépni.”
Értesüléseink nyomán Csepregi András elismerte: egy új baloldali egyház-politikai alapvetésen dolgozik. „Még nem tudom, fújja-e majd kormányzati szél azt a zászlót, amelyet lengetek” – felelte arra a kérdésünkre, lesz-e ebből hivatalos egyház-politikai koncepció, miután az előző balliberális ciklusban két ilyen kísérlet is megfeneklett. A formálódó anyag állam és egyház úgymond maradéktalanabb szétválasztását célozza. Ugyanakkor sürgeti, hogy a baloldal és az egyházak kölcsönösen közeledjenek egymáshoz. Az egyházügyi felelős azzal érvel: ezek „genetikusan nem idegenek egymás számára, sőt a zsidó–keresztény és a baloldali értékek között lényegi közösség áll fenn”. Csepregi elképzelései annál is inkább figyelemre méltók, mivel a balliberális mezőben gyakran támadják megfellebbezhetetlen modorban az egyházakat, állítva, „beleszólnak a politikába”. Nemrég azonban Szili Katalin, a parlament MSZP-s elnöke is más húrokat pengetett, a hit és a baloldali politika összeegyeztethetőségét propagálva.
origo.hu
Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel
