„Van egy titkom” – a legtöbb pedofil ügy jó körülmények között élő családokból kerül ki

A legtöbb pedofil bűncselekmény szépen festett gyerekszobák falai között történik, az elkövetők többsége pedig jól szituált és tanult ember, mondjuk úgy, hogy senki sem mondaná meg róluk, hogy szexuális ragadozóval van dolga. Gulyás Piroska viszont jól ismeri már ezt a típust, és tudja, attól, mert az apja karjaiba szalad egy kisgyermek az óvoda után, még lehet egy szexuális bűncselekmény áldozata. A nyomozónőnek nincs egyszerű dolga, mégsem panaszkodik, az önként vállalt túlórák pedig megtérülnek, amikor egy pedofil csuklóján végül kattan a bilincs.

Mint mondja, ennek is megvan a maga pszichológiája. Az esetek egy részében az anya kiszolgáltatott helyzetben van, maga is úgy érzi, hogy rá van utalva anyagilag az elkövetőre, és inkább elfelejti, el akarja felejteni, amit látott. – Ez a jelenség egyáltalán nem egyedi, sőt az áldozatok többsége hiába mondja el a család valamely tagjának a vele történteket, azzal szembesül, hogy senkit sem érdekel, ez pedig sokszor az elkövetőt is felbátorítja. Sok eset emiatt marad rejtve: az áldozatok soha többet nem kérnek segítséget – fűzi hozzá.

A nyomozónak volt, hogy imádkoznia kellett azért, hogy sikerüljön kihallgatni az áldozatot (Fotó: Mirkó István)

 

Fokozatosan férkőznek az áldozat közelébe

Nehéz megmondani, pontosan hány pedofil élhet közöttünk, becslések szerint a társadalom kettő–öt százaléka az, akinek pedofil szexuális preferenciája van. A statisztikák is azt bizonyítják, hogy a pedofil ügyekben a nők inkább társként jelennek meg a férfi elkövetők mellett. Sajnos bőven van arra is példa, hogy az anya fel is használja gyermekét és tálcán kínálja oda a férfinak.

Akadt olyan eset is, ahol egy anya azért áldozta fel a lányát, hogy az élettársa ne hagyja el. Abban állapodtak meg, hogy megvárják, hogy a kislány a 14. életévét betöltse, és akkor kiélheti a vágyait a gyermekkel, őt pedig feleségül veszi

– avat be egy másik lezárt ügy részleteibe Gulyás Piroska.

Az akkor 14 éves lány volt, hogy beleegyezett az aktusba, ám ha ellenkezett, alkoholt itattak vele, hogy megtörjék az akaratát. Az anya pedig végig jelen volt, még egy plafonkamerát is felszereltek a hálóba, amely rögzítette a történéseket. – Egy alkalommal az anya megerőszakolta a saját lányát, hogy a férfi kedvét keresse, aki kamerán keresztül nézte mindezt. A lánynak végül sikerült segítséget kérnie a nagyszüleitől, akik bekísérték a rendőrségre és feljelentést tett. Az édesanya viszont ebben az esetben sem vállalta a felelősséget a tetteiért, és a férfit okolta – mondja.

A nyomozónő szerint ezek a bűncselekmények nem hirtelen felindulásból történnek, de még csak nem is egyik napról a másikra: a pedofil elkövetők fokozatosan férkőznek áldozataik bizalmába. Kitapogatják az áldozat a gyenge pontjait, mi az, amire nagyon vágyik: megerősítésre, kiemelt figyelemre, ajándékokra, dicséretekre vagy csak kötődésre. Egy olyan családban, ahol a szülők elváltak, és egy gyermek minden vágya egy kicsivel több figyelem, könnyedén hozzá tud férkőzni egy szexuális ragadozó.

 

„Van egy titkom”

Miután az első szexuális bántalmazás megtörténik, van, hogy az elkövető megfenyegeti a gyereket, ha elmondja valakinek, akkor baja esik neki vagy valamelyik szerettének; máskor pedig szimplán csak megbeszéli a gyerekkel, hogy a kettejük között történteket titokban kell tartani, mert ha elmondja valakinek, akkor „anya nagyon mérges lesz”, vagy miatta el fognak válni, esetleg nem kap több ajándékot.

Amikor bejön egy jelzés, hogy egy gyerek mondjuk beszámolt az iskolában vagy egy másik szülőnek a vele történtekről, a legtöbb gyermek azzal kezdi a történetet, hogy „neki van egy titka”. A kollégákkal ilyenkor mindig összenézünk, mert ez a mondat nagyon vészjósló

– meséli el a szakember.

Gulyás Piroska leszögezi, a legfontosabb a kihallgatásnál, hogy a gyermeket ne retraumatizálják, erre pedig megvannak a maga eszközei. – Ugyanúgy kell beszélgetnem vele a történtekről, mint bármi másról. Ez azért fontos, mert a legtöbb esetben, mire ez a kicsi eljut hozzánk, és mondjuk már elmesélte az óvodában vagy a nagymamának, mindenhonnan azt az első reakciót kapta, hogy a hallottak után megdöbbentek. Ez félelmet kelthet egy gyerekben, úgy érezheti, valami rosszat mondott vagy tett és baja lehet – fejti ki.

A gyerekek kihallgatása során fontos, hogy ne retraumatizálják őket (Fotó: Mirkó István)

– Amikor ott ülünk együtt a kihallgatáson, játszi könnyedséggel beszélgetek vele arról, hogy milyen színű legyen a maci füle, amit épp közösen színezünk, és arról is, hogyan ért hozzá az a felnőtt. Ugyanúgy reagálok arra, hogy mit látott az állatkertben, és arra is, hogy mit csinált vele ez a férfi pontosan. A nagyobb, már kiskamasz gyerekeknél pedig mindig elmondom, hogy engem nem tud zavarba hozni, nem ítélkezem, nem kell bocsánatot kérnie vagy magyarázkodnia amiatt, ami történt vele – teszi hozzá.

Mindegy hány órája van szolgálatban, Gulyás Piroska  önként marad, ha „bejön” egy ilyen eset, hogy a gyermeket minél előbb ki tudják hallgatni. Ennek viszont van egy limitált ideje, minél több idő telik el, annál nehezebb lesz neki felidézni a történteket. – Vannak megismételhetetlen pillanatok, nyomozóként pedig fel kell építenem egy bizalmi kapcsolatot – magyarázza a nyomozó. Volt olyan eset, hogy imádkoznia kellett azért, hogy sikerüljön kihallgatni az áldozatot, ezek a túlórák pedig mindig megtérülnek, a gyors reakció segít, hogy mielőbb kattanjon a bilincs az elkövető csuklóján.

 

Ki hinne egy ötévesnek?

Amikor arról kérdezem Gulyás Piroskát, milyen elejtett mondatokra érdemes felkapni a fejünket, mi utalhat arra, hogy egy gyermeket szexuálisan bántalmaztak, a nyomozó habozás nélkül közli, a legtöbb esetben nincsenek sejtelmes utalások, a kisgyermek a saját szavaival ugyan, de „kifecsegi”, mit csináltak vele, vagy neki mit kellett tennie.

Az igazság az, hogy elég konkrétan fogalmaznak a nemi szervekkel és a szexuális aktussal kapcsolatban is, a legszelídebb mondat, ami eddig elhangzott a kihallgatások alkalmával, hogy „apa mindig azt akarja, hogy vegyem le a bugyimat”. Ennél csak durvább megfogalmazások vannak

– idézi fel.

Elmondja, a pedofil elkövetőknek is megvan a maguk mentsége. Egy részük például rendszeresen érvel azzal, hogy ha nem okoz fájdalmat cselekmény, vagy megteszi a gyerek, amire kérte őt, akkor az nem minősül erőszaknak. – Tizenkét év alatt semmilyen módon nem lehet, semmilyen szexuális cselekményt létesíteni, a beleegyezésével sem! Lehet, hogy az elkövetés alatt ez a gyerek nem sír, vagy a kérésre teljesíti a „feladatokat”, de attól, mert nem egy klasszikus szexuális erőszak, és a szexuális kizsákmányolás játékosan zajlik, még bűncselekmény – tisztázza.

A nyomozó szerint az is gyakori, hogy a család egy tagja vagy az óvónő azért nem fordul a hatóságokhoz, mert azt gondolják, senki sem hinne egy ötévesnek.

– Csakhogy mi a gyerekeknek hiszünk. Azoknak a gyerekeknek, akik a saját, gyermeki elbeszélésük mentén mondják el sírva, hogyan okozott nekik fájdalmat az apjuk vagy nevelőapjuk, és mit kellett ahhoz csinálniuk, hogy „apának jó legyen”. Amikor egy óvodás részletesen számol be olyan szexuális jelenetekről, amitől még egy kiskamasz is zavarba jönne, ott nincs helye kétségnek – húzza alá.

 

A törvény szigorítása is segít

– A legtöbb jelzés ugyan eddig is az óvodákból és iskolákból érkezett, de így is túl sűrűn fordul elő, hogy a gyermek egyetlen egyszer jelzett valakinek, akitől végül nem kapott segítséget és az áldozat magára maradt. A szülők félrepillantása mellett megesik, hogy a jelzőrendszeri tagok közül is megtántorodnak, mondván, mi van, ha a gyanúval megbélyegeznek valakit? – fejti ki a szakember.

Gulyás Piroska: A legtöbb pedofil ügy jó körülmények között élő családokból kerül ki (Fotó: Mirkó István)

– A Btk. egyik új paragrafusa viszont segít abban, hogy a pedofil elkövetők kiléte ne maradhasson titokban. Eszerint a jelzési kötelezettség elmulasztása is büntethető azok körében, akik a jelzőrendszerbe tartoznak: a pedagógus, a védőnő, a gyerekorvos mellett büntethető akár a rendőr is – ismerteti a nyomozónő, hozzáfűzve: a jogszabály célja nem az, hogy mindenkit felelősségre vonjanak, aki nem járt elég nyitott szemmel. A cél sokkal inkább az, hogy a jelzőrendszeri tagok ne mérlegeljenek, hanem azonnal jelzéssel éljenek.

A jogszabály tehát emlékeztet: nem dönthetünk annak fényében, jóban vagyunk-e a szülőkkel, és az sem biztosíték, hogy „szépen élnek”.

– A legnagyobb tévhit, hogy azt gondoljuk, a pedofil bűncselekmények többsége az elmaradott térségekben, a szegény családokban történik. A legtöbb ügy viszont jó körülmények között élő családokból kerül ki, egy jól szituált családban is megtörténhet a legrosszabb, ahol az apa egyébként tanult ember és vezetőként dolgozik, a kisiskolás gyerek pedig négy szakkörre jár és szép ruhákba öltözik – mondja el Gulyás Piroska. – Az esetek többségében gyönyörű házak szépre festett és berendezett gyerekszobáiba kell bemennünk.

Borítókép: Gulyás Piroska rendőr főtörzsőrmester, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság gyermekvédelmi szaknyomozója (Fotó: Mirkó István)