Vezérjátszmák a fővárosi közszolgáltatóknál

Politikai botránynak minősíthető, hogy a tavalyi ígéretek ellenére mégsem ír ki pályázatot a fővárosi MSZP–SZDSZ-es koalíció a közszolgáltató cégek az idén megüresedő vezetői posztjaira – állítják a közgyűlési ellenzék vezetői. A százszázalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál az igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagokat is lecserélik május végéig. A városvezetés cáfolja, hogy újabb privatizációra készülne, ugyanakkor megtudtuk, hogy a részben privatizált cégekkel kötött szerződéseket akár felül is vizsgálhatják.

Egyre nagyobb titkolózás és találgatás tapasztalható a legnagyobb fővárosi közszolgáltató cégek vezetői posztjainak, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak cseréje körül, és miközben a budapestiek drasztikusan emelkedő közüzemi díjakat fizetnek, csillagászati mértékű fizetésekről, illetve végkielégítésekről szóló hírek érkeznek rendre a balliberális pártok vezette városházáról.
Ismeretes, a tavaly októberi önkormányzati választáson egyfős többséget szerző MSZP–SZDSZ-es koalíció képviselői hónapokig nem tudtak megegyezni egymással, majd decemberben rekordgyorsasággal leváltották a több mint 78 milliárd forintos adósságállományt felhalmozó BKV Zrt. vezérigazgatóját, Aba Botondot, és a helyére – részben az ellenzék támogatásával is – kinevezték Antal Attilát. Az új vezérigazgatótól azt várják, hogy a BKV 13 milliárd forintos veszteségét lenullázza, ugyanakkor javadalmazását várhatóan megduplázzák.
Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője lapunknak elmondta: tavaly decemberben Demszky Gábor főpolgármester azt ígérte, hogy a BKV kivételes eset. – Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a pályáztatás a többi gazdasági társaságnál is elmarad, ez pedig politikai botrány! – szögezte le Tarlós, aki szerint naponta újabb neveket lehet hallani. Az ellenzék a jelöltek egy részét akár elfogadhatónak is tartaná, mert a korábbi hírekkel szemben mégsem pártembereket ültetnének a vezérigazgatói székekbe, azonban az eljárást elutasítják.
A frakcióvezető emlékeztetett: már a kampányban is szorgalmazta, hogy a részben privatizált cégek, elsősorban a vízművek és a csatornázási művek szerződéseit át kellene tekinteni, hiszen a társaságok külföldi tulajdonosai évről évre sok milliárd forintot visznek ki az országból menedzsmentdíj, illetve osztalék címén.
Bagdy Gábor, a KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője szerint a balliberális többség egyik folyamatosan hangoztatott jelszava a költséghatékonyság, miközben az utóbbi hónapokban éppen ennek az ellenkezője tapasztalható.
– Kizárólag szakembereket szeretnék a vezérigazgatói, ügyvezetői posztokon látni – közölte kérdésünkre Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes, aki szerint a BKV-nál azonnali, határozott lépésre volt szükség, a többi cég átvilágítása jelenleg is zajlik. – A részben privatizált cégek közül a Fővárosi Vízművek Zrt.-vel kötött szerződést vizsgáljuk, mert mi is sokalltuk a tavalyi 3,5 milliárd forint fölötti menedzsmentdíjat, és hasonló vizsgálatok várhatók a jövőben a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nél is. A százszázalékos önkormányzati tulajdonú társaságoknál a vezetői fizetéseket mindenütt piaci alapokra helyezzük, de a tavalyi infláció fölötti emelésekhez hasonló javaslatról nem tudok sem az igazgatósági, sem a felügyelőbizottsági tagok esetében. A személycserék politikai részéről inkább kérdezzék SZDSZ-es kollégámat – tette hozzá.
Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes elmondta: nincs semmiféle politikai botrány, pályázatot 1997 óta nem írtak ki egy cég vezérigazgatói posztjára sem, és ilyen most sem lesz. Közölte: a felügyelőbizottságokba delegálhat az ellenzék is, ám az igazgatóság, a cégek irányítása a koalíció feladata, függetlenül attól, hogy tíz- vagy egyfős a többsége.
Demszky Gábor segítői cáfolták lapunk értesülését arról, hogy a városháza a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. eladására készülne, ugyanakkor tény, hogy az idei költségvetésben több mint 800 millió forinttal csökkentették a köztisztaságra fordítható összeget.

A privatizáció ára. A Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. kisebbségi tulajdonrészét tíz éve értékesítette a Fővárosi Közgyűlés összesen 34 milliárd forintért. A bevételt a város már rég elköltötte, Budapest lakóinak vízdíja pedig több mint a háromszorosára, illetve a csatornahasználatért, a szennyvízelvezetésért fizetendő összeg csaknem a négyszeresére emelkedett: 1997-ben egy köbméter ivóvízért áfával együtt 56,4 forintot fizettünk, jelenleg ugyanez a mennyiség 183,7 forintba kerül. Csatornadíjként 1997-ben még bruttó 66,5 forintot kértek, ma már 258 forintot kell fizetni. Három évvel ezelőtt az úgynevezett vízterhelési díjat is áthárították a fogyasztókra. Az Országgyűlés az MSZP–SZDSZ-kormány javaslatára az addigi 12 százalékos áfát 15 százalékra emelte az energiaárak, illetve a víz- és a csatornadíj esetében is, jelenleg az áfa egységesen 20 százalék.