Izrael célja, hogy képes legyen sikerrel befolyásolni a szíriai fejleményeket. Ennek része újabb területek elvétele a stratégiai fontosságú Golán-fennsíkon. Libanonban a síita Hezbollah olyan szintre gyengítése a célja, hogy a szervezet – főleg annak fegyveres ereje – olvadjon be a libanoni hadseregbe, és ne legyen képes a jövőben Izrael fenyegetésére. Izrael katonai erőket állomásoztat az ország déli, húsz kilométeres határzónájában.

A zsidó állam szemben áll a térség középhatalmai közül Iránnal, ahol a 12 napos háború után sem egyértelmű, hogy mi történt az ott lévő dúsított uránnal és Törökországgal. Ma mindkét ország ősellenségnek tekinti a zsidó államot és kész a jövőben egy esetleges konfrontációra.

Egyiptom és Szaúd-Arábia kivár a kétoldalú kapcsolatok alakításában. Mindkettő függ – más-más mértékben – az USA-tól, de középhatalmi céljait megpróbálja elérni. Egyiptom fő bevételi forrása a turizmus és a Szue­zi-csatorna használata. Mindkettő lecsökkent a közel-keleti feszültség és a húszi katonai támadások miatt.

Az Európai Unió bukdácsolása tovább tart. Az USA-val a vámkérdésekben történt kiegyezés európai vereséggel zárult. Az a brüsszeli cél, hogy amerikai nyomásra csökkentse kapcsolatait Kínával, de próbálja meg sikeressé tenni Indiával, szintén nem hozott kézzelfogható eredményeket.

 Az unió eddigi tizennyolc szankciós csomagja valamelyest gyengítette az oroszokat, de számottevően nem volt képes a harctéri helyzet befolyásolására. Az ukrán államfő, Zelenszkij újra követelte a Nyugaton befagyasztott orosz vagyon átadását Ukrajnának.

Lengyelország a területére becsapódott orosz drónok kapcsán azonnali válaszlépéseket, különböző NATO-szervezetek összehívását kérte. Mark Rutte, a NATO főtitkára sokkal óvatosabban fogalmazott. Az amerikai elnök, aki az utóbbi időkben többször is megfenyegette Moszkvát amerikai szankciókkal, a valóságban ilyen büntetőintézkedéseket mindmáig nem hozott. Célja a kiegyezés és az amerikai érdekek képviselete.

Németországban a gazdaság az új kormány első száz napja után sem tudott beindulni. A második negyedéves GDP-adatok negatívak, és ez kihat mindenre. A két kormányzó párt következő mérkőzése szeptember 25-én lesz. Az alkotmánybíróságba akkor választanak új bírót. A Szociáldemokrata Párt előző jelöltjét a CDU/CSU nem fogadta el. Most úgy néz ki, hogy az előzetes egyeztetés sikeres volt és a jelölt szabad utat fog kapni.

Az elektromos autók piacán a kínai termékek ára az európainak egyharmada.

Nepálban a tüntetések tovább tartanak. A fiatal tüntetők sikeresen képviselik érdekeiket. A hadsereg eddigi többszöri fenyegetése ellenére sem avatkozott be érdemben a folyamatokba. A börtönökből eddig 13 500 fő szökött meg és csak másfél százalékukat tudták elfogni.

Európa ebben a folyamatban is csak a szemlélő szerepét tölti be.

A szerző biztonságpolitikai szakértő