A béke útján

Észak-Írország a tartós politikai stabilitás újabb fejezetéhez érkezett tegnap, amikor Belfastban megalakult a protestánsok és a katolikusok hatalommegosztásán alapuló északír kormány. A brit tartományon belül zajló konfliktusnak azonban tulajdonképpen már az 1998-ban köttetett nagypénteki békeszerződés vetett véget, amelyet évtizedekig tartó polgárháborús állapotok előztek meg.
Írország 1922-es függetlenné válása után hat északír körzet maradt Nagy-Britannia fennhatósága alatt, ahol a katolikus kisebbség tagjai gyakran diszkriminálva érezték magukat. Elkeseredésük 1969-ben polgárjogi felvonulásokhoz vezetett, amelyekre a koronahű protestánsok ellentüntetésekkel válaszoltak. A kialakuló összecsapásokat a bevezényelt brit csapatok igyekeztek megakadályozni, amelyek azonban az Ír Köztársasági Hadsereggel (IRA) kerültek szembe. A lojalista protestáns csoportok a történtek hatására erőszakos kampányt indítottak a katolikus közösség ellen. Ahogy rosszabbodott a helyzet, az északír parlamentet feloszlatták, s London átvette a közvetlen irányítást a tartomány felett. Az 1970-es, a 80-as és a 90-es években az IRA Angliában és Észak-Írországban végrehajtott bomba- és fegyvermerényletekkel hívta fel magára a figyelmet, amelyekben rendőröket, katonákat, politikusokat és civileket is célba vettek. Az 1990-es években a brit és az ír politikai pártok tárgyalásokkal igyekeztek véget vetni a konfliktusnak, amelyben csaknem 3600-an vesztették életüket. 1998-ban végül megszületett a békeegyezmény, amelynek értelmében északír kormány, illetve nemzetgyűlés alakulhatott, s a miniszteri posztokat a pártok erejének megfelelően osztották szét. A békéhez hozzájárult az is, hogy az IRA 2005 szeptemberében bejelentette: megsemmisítette fegyvereit, lemond a fegyveres erőszakról, s politikai eszközökkel küzd az ír sziget egyesítéséért. Az idén a Sinn Féin közölte: elfogadja törvényes rendfenntartó erőnek az északír rendőrséget. A béke előmozdítását segítette a korábban engesztelhetetlen katolikusellenes retorikájáról ismert Ian Paisley megalkuvása is, hogy együttműködjön a katolikusokkal.