Ellopták Kádár János csontjait

Ismeretlen tettesek megrongálták tegnap Kádár János és felesége sírját a fővárosi Fiumei úti temetőben. A földet kidobálták, a koporsót felfeszítették, és a kommunista diktatúrát évtizedekig fenntartó MSZMP volt vezetőjének csontjait, valamint Tamáska Mária urnáját is elvitték.

2007. 05. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Rongálás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított eljárást Kádár János és felesége „síremlékének eltávolítása, a föld kihányása” ügyében – adta hírül a BRFK kommunikációs osztálya. A rendőrség nyomoz, és azt is vizsgálja, hogy egy felfestett idézetnek van-e köze a sírrongáláshoz.
Gyurcsány Ferenc kormányfő elítéli a köztörvényes bűncselekményt, a parlamenti pártok egyöntetűen sírgyalázásnak, kegyeletsértésnek tartják a történteket, ugyanakkor az SZDSZ szerint „a temetői fütyülés és ordibálás után rongálásba kezdett a politikai ostobaság”. A szélsőbaloldali szervezetek viszont a meg nem nevezett „sötét erők” elleni fellépésre biztatják a jelenlegi hatalmat. A VIII. kerületi rendőrkapitányság nyomozócsoportja megkezdte a tanúkutatást és adatgyűjtést azután, hogy tegnap dél körül a Fiumei úti temető biztonsági őrsége felfedezte, hogy megrongálták az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet leverésében részt vevő, a kommunista diktatúrát fenntartó volt állampárt, az MSZMP egykori vezetőjének sírját.
*
Az MTI szerint a rendőrség azt is vizsgálja, a sírrongáláshoz köze van-e annak az idézetnek, amelyet a temetőben lévő úgynevezett munkásmozgalmi panteonra festettek. A Kárpátia együttes egyik dalszövegének részlete: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat”. A nemzeti rockzenekar Wittner Mária 1956-os halálraítélt 2001-es parlamenti felszólalását zenésítette meg. Simóka Kálmánné, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. vezérigazgatója elmondta, éjjel egykor még mindent rendben találtak az őrök, akiknek létszámát az eset után növelik.
Kádár János, a már életében budapesti hóhérnak nevezett kommunista vezető 1956-ban a szovjet csapatok behívásával levert forradalom és szabadságharc bukása után kivégeztetett 229 embert, akiknek csaknem a harmada 24 évnél fiatalabb volt, és ugyancsak ő küldette akasztófára Nagy Imre miniszterelnököt. A kivégzetteket jeltelen sírokba, sokszor megkötözve, arccal lefelé földelték el, és a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájába évtizedekig nem lehetett vinni egy szál virágot sem.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közleményében köztörvényes bűncselekménynek nevezte a történteket. – Ennek a szégyenteljes eseménynek semmi köze a politikához vagy a történelemhez, ez a bűncselekmény nem Kádár Jánosról, hanem a sírját meggyalázókról szól – írta a kormányfő. Nyakó István, az MSZP szóvivője kegyeleti kérdésnek tartja az esetet. Hasonlóan nyilatkozott a Fidesz is: ezt az esetet nem politikai, hanem kegyeleti kérdésnek tekinti a párt, a végső nyugalom mindenkinek jár – mondta Cser-Palkovics András. A KDNP elítélte Kádár János sírjának barbár meggyalázását. – Az MDF normális Magyarországban hisz, ahol senkinek a sírját nem gyalázzák meg – mondta Kerék-Bárczy Szabolcs szóvivő. Az SZDSZ furcsa közleményt adott ki: „Mi, liberálisok elítéljük a diktátor cselekedeteit, de nem jobbak nála a temetői vandálok sem. Bátorság az élő Kádárral szembeni ellenálláshoz kellett, ez a bűncselekmény azonban gyáva és aljas tett volt. Elkeserítő, hogy a temetői fütyülés és ordibálás után rongálásba kezdett a politikai ostobaság.” A párt nem először próbálja a jobboldalra terelni a gyanút; így tettek Teve utcai rendőrpalota elleni, jelenleg is tettes nélküli géppisztolyos támadásnál is.

vezércikk a 7. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.