Eredetileg a múlt héten került a mezőgazdasági bizottság elé Font Sándor fideszes képviselő törvénymódosító indítványa, mely a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) jelenlegi földértékesítési gyakorlatát kívánta volna keretek közé szorítani. A szervezet képviselője akkor nem válaszolt a kérdésre, hogy mi is indokolja a képviselő által kifogásolt termőföld-eladási gyakorlatot – ezért került ismét a bizottság elé tegnap a kérdés. Font Sándor a törvénymódosítás szükségességét azzal magyarázta, hogy semmi sem indokolja, illetve nem támasztja alá az NFA állami földek értékesítésekor követett gyakorlatát. Mint rávilágított, a szervezet pályázati egységeket hoz létre, melyekben több önálló helyrajzi számon, esetenként különböző önkormányzatokhoz tartozóan, 150–200 hektárnyi termőföldet értékesít egyben, ezzel lényegében kizárva a helyben lakó gazdálkodókat a földvásárlás lehetőségéből. E gyakorlat megszüntetése érdekében beterjesztett törvényjavaslatát, amely lényegében előírta volna, hogy a több önálló helyrajzi számon lévő területeket legfeljebb 20 hektárig lehessen összevonva meghirdetni, a bizottság kormánypárti többsége az előző ülésen leszavazta.
Tömör László, az NFA elnöke a pályázati egységekkel kapcsolatos gyakorlatot indokolva elmondta, hogy egyrészt az így meghirdetett földeket általában egy bérlő használja, másrészt pedig úgy próbálják tulajdonba adni a területeket, hogy azok a korábbi méretüket megtartva az agrárpolitika céljait szolgálják. Kiderült az is, hogy az agrárpolitikai irányelvek betartása érdekében az eladás előtt a bérlővel is egyeztetnek. Később hozzátette, hogy e gyakorlat nem ütközik a jelenlegi törvényekbe, pontosabban nincs konkrétan szabályozva, így folytatni kívánják, míg esetleg jogszabály nem rendelkezik másként.
Herbály Imre, a bizottság szocialista alelnöke értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán miért akarja az ellenzék szabályozni a kérdést, s azon véleményének adott hangot, hogy hagyni kellene a gazdákat: döntsenek arról, megfelel-e nekik az NFA által követett gyakorlat. Véleménye szerint az, hogy egy-egy pályázat esetenként 120-150 millió forintos forrást kívánna meg a gazdáktól, semmiben sem rosszabb, mint amikor egy 20 hektáros egységért elkérnek pár milliót, mivel mindkét esetben hitelből pályáznak az igénylők. A vita során végül az ellenzéki képviselők, többek között Ángyán József, arra kérték a kormánypártot, ha eldöntötték, hogy a nagyüzemeknek kedvező agrárstratégiát akarják folytatni, akkor azt egyértelműen mondják ki. Herbály Imre állította, hogy a kormánynak van agrárstratégiája, s végül Font Sándor kérdésére kijelentette: az NFA földértékesítési gyakorlata összeegyeztethető ezzel az agrárpolitikával.
Az NFA beszámolójából egyébként kiderült, hogy többek közt az említett gyakorlattal tavaly március óta összességében több mint 34 ezer hektár termőföldet értékesítettek közel 14 milliárd forint értékben. Ebből háromezret árverések útján, 31 ezret pedig pályázaton.
Külföldiek a pályázatokon? A Nemzeti Földalap által kiírt területekre – magyar magánszemélyeken keresztül – áttételesen külföldiek is jelentkeznek – közölte lapunkkal Németh Attila, a Kis- és Középbirtokosok Egyesületének elnöke. A strómanokkal a külföldiek opciós szerződéseket íratnak alá. Ezek lényege, hogy a külföldiek földszerzését megakadályozó, 2011-ben lejáró hazai moratórium után a termőföld az ő birtokukba kerül. Az agrártárca 50-100 ezer hektárra becsüli az eddig külföldi kézbe került földterületek nagyságát.
origo.hu
Érettségi 2025: itt vannak a magyar nyelv és irodalom érettségi hivatalos megoldásai
