OECD: Elakadt a magyar felzárkózás

Különösen a nyugdíj- és az önkormányzati rendszer s az oktatás területén sürgetett további intézkedéseket tegnap a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, amelynek magyarországi delegációja szerint hazánk felzárkózása elakadt.

További intézkedéseket sürgetett az eddigi megszorító lépéseken kívül a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hazánkban tartózkodó delegációja. A nemzetközi szervezet e hónapban a negyedik intézmény, amely újabb átfogó kiadáscsökkentő intézkedéseket tart szükségesnek annak érdekében, hogy a magyar konvergenciaprogramban kitűzött célok teljesülni tudjanak.
Az OECD szerint az adó- és járulékemelések időlegesen visszafogják a magyar gazdaság növekedését: a szervezet az idei évre 2,5, a jövő évre pedig 3,1 százalékos bővülési ütemet vár, azt pedig kérdésesnek tartja, hogy a növekedés 2008 után miként alakul. Mint a jelentést ismertető Andrew Dean igazgatóhelyettes rámutatott: Magyarország felzárkózási folyamata elakadt, s a kormányprogram hosszú távon csak bizonyos feltételek esetén hat majd kedvezően a gazdasági folyamatokra. A szervezet az egyik legfontosabb kritériumnak a költségvetés fegyelmezett végrehajtását tartja, s azt, hogy a büdzsé reformja az önkormányzatokra is kiterjedjen. A költségvetési szabályok megerősítését és a túlköltekezés megakadályozását az OECD kulcsfontosságúnak ítéli meg. Az állami kiadások befagyasztása szintén a javaslatok között szerepel, a szervezet ugyanis bizonytalannak ítéli, hogy az államigazgatásban tervezett kiadáscsökkentő lépések ténylegesen megvalósulnak-e.
A jelentés szerint a kórházi ágyak számának jelentős csökkentése, a gyógyszerkiadások visszafogása és a gázár-támogatási rendszer megváltoztatása ugyan mérsékelte az állami kiadásokat, a szükséges reformok köre azonban ennél jóval szélesebb. Az OECD szükségesnek tartja ezért a nyugdíjba vonulás rendszerének teljes átalakítását, a vagyonadózás kiterjesztését, az alacsony foglalkoztatottság növelését, a szürkegazdaság kifehérítését s a tandíjrendszer és a családtámogatások megváltoztatását.
A megszorítások inflációemelő hatására is felhívja a figyelmet a jelentés, amely szerint az áfaemelés és a gázártámogatások csökkentése felpörgette a pénzromlás ütemét, s az alapkamat meghatározását illetően bizonytalanságot keltett a monetáris politikában.