Emiatt Magyarország úgynevezett demokráciamutatója a 2005-ös 2,0-ról 2,14-re esett vissza azon az 1-től 7-ig terjedő skálán, amely az egyes országok szabadságjogokkal és demokratikus intézményekkel kapcsolatos teljesítményét értékeli, és a magasabb osztályzat a gyengébb eredményt jelöli. Az értékelés tekintetében hazánk a választási folyamatok, a civil társadalom, valamint a nemzeti demokratikus kormányzás kategóriáiban teljesített rosszabbul, mint egy évvel ezelőtt, így a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott nyolc kelet-közép-európai ország közül Lengyelország és Szlovákia után nálunk volt a legnagyobb hanyatlás.
A jelentés összefoglalója megállapítja: „2006 áprilisában, a parlamenti választások alkalmával egyrészt a csalás elemei voltak észlelhetők, továbbá a kormányzó szocialista–liberális koalíció szándékosan félretájékoztatta a választókat a gazdaság valódi állapotáról. A szeptemberi kormányválságot a miniszterelnök félrekezelte, és ez, illetve a kormányzati struktúrán kívül létrehozott fejlesztési kabinet is hozzájárult ahhoz, hogy meggyengültek a kormányzati intézmények.”
*
A rendőrség és a tüntetők közötti összecsapásokat egy kiszivárgott hangfelvétel robbantotta ki, amelyen a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc bevallotta, hogy hazudott a gazdaság állapotáról a választások megnyerése érdekében – írja a Freedom House, mely említést tesz arról, hogy az elszabadult indulatokat több tényező is befolyásolhatta, így az alapvető reformok hiánya. „A bal- és a jobboldal megosztottsága egyre szembetűnőbb lett, és a politikai elit nem tett eleget ennek megakadályozására. Az érdemi problémák megoldásától való vonakodás, illetve az olykor szűk látókörű retorikával fűszerezett szimbolikus politizálás nagyban hozzájárult a 2006-os válsághoz. Igyekezete ellenére Sólyom László nem volt képes közvetíteni a pártok között” – állapítja meg a jelentés.
A szeptemberi és októberi eseményekkel kapcsolatban a Freedom House ír a szeptemberi utcai harcokról és az azt követő önkormányzati választásokról, amelyek „hidegháborús hanglatot” váltottak ki Magyarországon. Október 23-án intenzív összecsapásokba torkollottak a tüntetések a rendőrség és a demonstrálók között. Az esemény után az ellenzék és több civil szervezet megkérdőjelezte a rendőrség fellépésének jogszerűségét, s bírálták a rendfenntartó erőket, amiért nem viseltek megkülönböztető jelzéseket, és a szükségesnél nagyobb erőt alkalmaztak az általuk őrizetbe vettek, illetve a békés járókelők ellen. A rendőri akciókat videofelvételek is bizonyítják, melyeken embereket ütnek-vernek, köztük Révész Máriusz parlament képviselőt. A Freedom House közli, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány először nem volt hajlandó vizsgálatot indítani az ügyben.
A korrupció tekintetében javulás tapasztalható a korrupcióellenes törvények meghozatala miatt, de ezeket a jogszabályokat még módosítani kell. A nonprofit szervezet azonban említést tesz az átláthatatlan pártfinanszírozási rendszerről, illetve azokról a kétes hírű vállalatokról, amelyek bizonyos politikai pártokhoz kötődnek.
A Freedom House összességében úgy véli, hogy a közép- és kelet-európai rendszerváltó országokban a reformfáradtság és a politikai megosztottság miatt megtorpant vagy visszaesett a demokratizálódás folyamata. A demokratikus átmenet országait górcső alá helyező értékelés Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Litvánia esetében állapított meg visszalépést tavalyhoz képest, míg Csehország, Észtország és Lettország esetében nem változott a demokráciamutató. Az EU-hoz idén csatlakozott Bulgária és Románia javuló tendenciát mutatott.
A jelentés ismertetését követő sajtótájékoztatón Charles Gati magyar származású amerikai politológus elmondta, hogy Magyarország leggyengébben a korrupció, a média és a bírói függetlenséggel kapcsolatos területeken teljesített.
origo.hu
Elkezdődött az érettségi: mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok
