Moszkva veszélyforrás Európa számára?

Oroszország-ellenes kirohanásokba torkollott a lengyelországi síparadicsomban, Zakopanéban rendezett konferencia, amelyen elsősorban közép- és kelet-európai újságírók vettek részt. A fórum legfőbb témái az Európai Unió előtt álló biztonsági és energiabiztonsági kihívások voltak, így az előadó szakértők felszólalásainak, illetve a hallgatóság reagálásainak elkerülhetetlenül részesévé vált Oroszország.
Az egyik legindulatosabb vitát kiváltó kijelentésnek Daniel Smihula, a Szlovák Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete munkatársának az a megállapítása bizonyult, amely szerint Oroszország nem jelent akkora veszélyt Európára, mint ahogyan azt sokan képzelik. Smihula elmondta, a Szovjetunió felbomlása óta Moszkva mind katonailag, mind gazdaságilag meggyengült, bruttó hazai összterméke még Brazília vagy Indonézia GDP-jét sem éri el. Éppen ezért ugyanolyan mértékben függ az európai pénzektől, mint ahogy az európai államok függnek az orosz gáz- és olajszállítástól.
A közönség soraiban a legtöbben nem értettek egyet Smihula szavaival, a dán Jyllands-Posten újságírója – alátámasztva az orosz fenyegetés veszélyét – elmesélte, hogy fehéroroszországi és ukrajnai körútja során elszörnyülködött, mert mindenütt Lenin-szobrokat és -képeket fedezett fel. Mint mondta, a Lenin-éra a világtörténelem egyik véres és bűnös korszaka volt. Miközben a konferencián részt vevő két fiatal orosz újságíró igyekezett védelmébe venni a kommunista vezetőt, a dán riporter „Lenin fasiszta volt!” felkiáltással vágott a szavukba.
A Kreml külpolitikája a fórum középpontjába került, s szó esett Oroszország két uniós tagállammal, Lengyelországgal és Észtországgal szemben tanúsított magatartásáról is. Emlékezetes, Varsó tavaly megvétózta az EU és Oroszország partnerségi megállapodását, miután Moszkva importtilalmat vetett ki a lengyel hústermékekre. Nemrég pedig észt állami hivatalok számítógépes rendszerei ellen intéztek hackertámadást Oroszországból azt követően, hogy az észt fővárosban, Tallinnban lebontották és áthelyezték a főváros központjából a Vörös Hadsereg katonáinak emléket állító szobrot.
Mint azt Olaf Osica, az európai integrációval foglalkozó varsói Natolin Európai Központ kutatója hangsúlyozta, Közép- és Kelet-Európa még mindig a geopolitika árnyékában él. Osica ezt azzal indokolta, hogy a hidegháború vége ugyan véget vetett a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország stratégiai szembenállásának, a volt szovjet blokk tagállamai számára azonban csupán a kommunizmus végét jelentette.

Lengyel gyökvonás. Lengyelország az európai alkotmányszerződés helyett kidolgozandó megállapodáscsomagban meg akarja változtatni a különböző EU-intézményekben az egyes országokat megillető szavazati arányokat, hogy megakadályozzák Németország esetleges indokolatlan túlsúlyát a szavazati arányokban. A lengyelek gyökvonásos rendszert javasoltak, amelyben a szavazat számításának alapja a lakosság számából vont négyzetgyök lenne. (MTI)