Budapest a mi városunk – ezzel a címmel hirdették meg a szocialisták és a szabad demokraták közös főpolgármester-jelöltjük, Demszky Gábor választási programját. A tavalyi önkormányzati választási kampány plakátjain is ez a kirekesztő felirat szerepelt a két párt emblémája fölött, majd a 0,04 százalékkal megnyert közgyűlési választás, illetve az 1,6 százalékos főpolgármesteri „diadalt” követően bebizonyosodott, a koalíció választási ígéreteinek ezt az egy elemét komolyan veszi, és valóban sajátjukként – ingatag, egyfős többségüket gyakran az MDF szavazataival biztosítva – a jobboldali ellenzék, azaz a Fidesz és a KDNP javaslatait figyelmen kívül hagyva vezetik a várost.
Emlékezetes, a 2006. augusztus 22-én készült dokumentum fő tétele szerint Budapest városfejlesztési korszakhatárhoz érkezett, hiszen „a legfontosabb beruházások már sínen vannak”. Ismeretes, a négyes metró építése idén tavasszal valóban elindult, azonban a több mint 500 milliárd forintos, folyamatosan növekvő költségű, éveket csúszó beruházás fedezete a mai napig bizonytalan. A főpolgármester 16 év után is élhető, hatékony és szolidáris várost ígért, ahol kisebb a légszennyezés, gyorsabb, utasbarátabb a közlekedés, a felújított utakon könnyebb eljutni a város egyik végéből a másikba. Ezzel szemben a főváros az elmúlt napokban épphogy megmenekült a szmogriadótól, a tömegközlekedés a szervezetlen metróépítés és -felújítás miatt csaknem összeomlott, a kánikulában pedig majdnem megfőttek az emberek a klíma nélkül vásárolt Combinókon. Az útfelújítási program a napi sikerjelentések ellenére is kátyúba jutott, a meghirdetett 156 kilométernyi aszfaltozási munkáknak a harmadát el kellett hagyni, mert a Gyurcsány-kormány a beígért 7 milliárd forintos támogatás helyett csupán 2,1 milliárdot adott.
Az MSZP és az SZDSZ választás utáni negyvenpontos programjából mára több mint húsz ígéret végrehajtása vált kétségessé: többek között az említett útfelújítási program folytatása, a budapesti villamosfejlesztési program felgyorsítása, az aquincumi híd építésének három éven belüli megkezdése, a Margit híd 2008-as felújítása, a városrehabilitáció érdemi folytatása. A főváros idei költségvetése alapján milliárdokat vontak ki az egészségügyből, az oktatásból, a kultúrából és a szociális ellátásból. – Azt kívánjuk elérni, hogy Budapest a szabadság fővárosa maradjon – hirdette meg tavaly nyáron Demszky, majd két hónap múlva az alkotmányban biztosított gyülekezési jogot durván sértő rendeletet fogadtatott el közgyűlési többségével, és amely jogszabályi rendelkezést az Alkotmánybíróság utólag megsemmisített. Az ennek alapján városszerte kitett „traktorral behajtani tilos” táblák még ma is jelzik a „liberális” városvezető szabadságszeretetét, amelyet gyakran a Fővárosi Közgyűlés demokratikus működésében is érvényesít. Bár a közös program társszerzője, az MSZP-s Molnár Gyula azt írta, hogy „amit elértünk, közösen értük el, és a jövőben is együttműködünk”. Az elmúlt tíz hónapban a koalíció olykor saját magával sem tudott együttműködni, az MDF azonban három képviselőjéhez képest kapott többszörös pozíciókért, hónapról hónapra biztosítja az ingatag többséget. Az idei költségvetés tárgyalásakor az ellenzék félszáz módosító javaslata közül egyet sem szavaztak meg.
Hegedűs Barbara, új országgyűlési képviselő: Hálás vagyok a megtiszteltetésért